A nebrai korongot kardok, fejszék és más bronzkori tárgyak társaságában találták meg illegális kincsvadászok, és később egy rendőri akció során került elő.
A British Museumban állítják ki a Nebrai korongot, amelyet a világ legrégibb csillagtérképeként is emlegetnek.
A bronzkorból származó, 3600 éves korong, amelyet a németországi Nebra közelében találtak, egyes tudósok szerint asztronómiai eszköz lehetett, mások szerint az égbolt legkorábbi ábrázolása.
Illegális kincsvadászok zsákmánya volt
A Nebrai korongot kardok, fejszék és más bronzkori tárgyak társaságában találták meg illegális kincsvadászok, és később egy rendőri akció során került elő.
Az 1999-ben megtalált korongot azonban mindenképpen a XX. század legfontosabb régészeti leletei között tartják számon.
A lelet kölcsönzéséről márt 2019-ben cikkezett a német sajtó, de az új kiállítás megnyitását csak hétfőn jelentette be Twitter-bejegyzésében a British Museum:
A kékeszöld patinájú Nebrai korong körülbelül 30 centiméter átmérőjű, arany színű díszítő szimbólumai a Napot, a Holdat, a csillagokat, a napfordulókat ábrázolják, szakértők más kozmikus jelenségeket is látni vélnek a korongon.
Az UNESCO világemlékezeti listáján is szereplő korong egyedülálló betekintést nyújt az emberiség korai égboltról szerzett ismereteibe. A lelet a hallei Őstörténeti Múzeum gyűjteményének része, és először fordul elő, hogy egy külföldi múzeumnak kölcsönadják. A londoni British Museumban a jövőre megnyíló Stonhenge-kiállításon szerepel majd.
A Stonhenges is a Nap mozgásához igazodik
A Stonehenge eredeti célja továbbra is rejtély, de a Kr. e. 2500 körül köralakban elrendezett kőtömbökből készített építmény a Nap mozgásához igazodik.
A Napot és a napfordulókat a Nebrai korongon található szimbólumok is megjelenítik, és a szakértők úgy vélik, hogy a Nap központi szerepet játszott az észak-európai bronzkori vallásban.
Európai hitrendszerre is utalhat
A korszak szakértője, Miranda Aldhouse-Green régészprofesszor szerint a Nebrai korongon található szimbólumok egy egész Európára kiterjedő hitrendszerre utalnak, amelyben az emberek az égboltot, a Napot és a Holdat imádták, és ennek jegyében készült építményeiket a napfelkeltéhez vagy a holdfelkeltéhez igazították.
A Stonhenge világa című kiállítás február 17. és július 17. között látogatható a British Museumban.