Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

125 éves az első képregény

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Pókember pókembert olvas
Pókember pókembert olvas   -   Szerzői jogok  Rebecca Cabage/Invision

Százhuszonöt éve, 1896. október 18-án jelent meg a New York Journalban az első képregény, a Richard F. Outcault által rajzolt Yellow Kid.

Yellow Kid "atyja", Outcault a Thomas Edison Laboratórium tudományos és technikai illusztrátora volt, e minőségében rendkívül pontos és részletes rajzokat kellett készítenie. Szórakozásból kezdett karikatúrákat, majd képtörténeteket rajzolni, olyan sikerrel, hogy a magyar származású sajtómágnás, Joseph Pulitzer 1894-ben átcsábította New York World című lapjához. Outcault teremtette meg Mickey Dugan, a mindig kalandra kész, csúnyácska, foghíjas, kopasz ördögfióka figuráját, akit ruhájának színe alapján nevezett el Yellow Kidnek.

Outcault, akinek művei nem harsány nevetésre, inkább a humoros részletek felfedezésére ösztönöztek, illesztett először buborékot a szereplők szájához, benne gondolataikkal, szavaikkal. Képtörténetei, képregényei általában három-öt képből álló, vicces történetek voltak, innen ered a műfaj angol elnevezése, a comics is, ami annyit jelent: humoros, vicces.

Yellow Kid kalandjai egyre népszerűbbé tették a World hétvégi mellékleteit, az olvasottság megugrott. Nem nézte ezt jó szemmel Pulitzer nagy vetélytársa, William Randolph Hearst, a The New York Journal tulajdonosa, aki fejedelmi összegért átcsábította a híressé vált képregényrajzolót. A figura jogai azonban Pulitzernél maradtak, aki Outcault barátját, George Lukst bízta meg a folytatással, így történhetett, hogy egy évig két Yellow Kid történet futott, két különböző újságban. Outcault néhány év múlva elvesztette érdeklődését teremtménye iránt, akiért az olvasók sem rajongtak már annyira, mert az 1898-as spanyol-amerikai háború idején el akarták felejteni a spanyol lobogó meghatározó, sárga színét.

A rajzolónak 1902-ben új szereplő pattant ki a fejéből, a csintalan kisgyerek, Buster Brown, akit kíváncsisága gyakran sodor bajba. A fiú és elmaradhatatlan társa, pitbull kutyája annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy még musical is született róluk, Outcaust pedig csinos jogdíjat zsebelt be a Buster Brown nevét viselő termékek eladásából.

Az újságok példányszámának növekedésével a képregények egyre szélesebb rétegekhez jutottak el és egyre népszerűbbek lettek. A lapokban mindennap jelent meg néhány kockás képregény, amelyek a hétvégi mellékletekben színesben és nagyobb terjedelemben láttak napvilágot. Rajongótáboruk ma is hatalmas, az amerikai írók közül John Updike és Ray Bradbury is megírta, milyen nagy gyűjteményt halmoztak fel az újságokból kivágott rajzsorozatokból. A néhány kockás történetek visszatérő szereplői rendkívül kedveltek, Katzenjammer Kids kalandjai 1897 óta jelennek meg folyamatosan, ma mintegy 50 amerikai újság olvasói vehetik kézbe. Az internet korában alakult ki az úgynevezett webcomics, az online felületen olvasható képregény.

1934-ben látott világot az első olyan képregény, amely nem néhány kockában, hanem nagy terjedelemben, önálló füzetben követte nyomon a hősök kalandjait. Az aranykort fémjelző, emberfeletti képességekkel rendelkező Superman (Jerry Siegel és Joe Shuster teremtménye) 1938-ban bukkant fel, egy évvel később született a Bob Kane rajzolta Batman, majd a Jack Kirby és Joe Simon megálmodta Amerika Kapitány, aki a második világháború idején magával Hitlerrel küzdött meg, legalábbis a füzetek lapjain.

Az ötvenes évek közepétől számított ezüst korszakot a Marvel Comics fémjelzi, amely 1961-ben a Fantasztikus Négyes kalandjaival vált a piac megkerülhetetlen szereplőjévé. Ezután lépett színre Pókember, Thor, Hulk, Vasember és az X-Men.

A hetvenes évek bronz korszakában visszatértek a rémtörténetek, nagyobb szerephez jutottak a női és a színes bőrű karakterek. A filmesek is ráébredtek a műfajban rejlő lehetőségekre: a Csillagok háborúja és a Cápa című sikerfilmek nyomdokain haladva a képregények felé fordultak új témákért, amiből mindkét iparág busásan profitált. Az egyetemek, főiskolák tanrendjén megjelentek a műfajt boncolgató előadások, kurzusok, a képregény lassan a modern művészetek világában is polgárjogot nyert.

A Marvel 2009-ben a Disney tulajdonába került, a másik nagy képregénykiadó óriást, a DC Comicsot a Warner stúdió vásárolta meg. Ezzel beköszöntött a nagy költségvetésű képregény-adaptációk korszaka, Tim Burton, Christopher Nolan rendezők például sok milliárd dollár hasznot termeltek ki a Batman franchise-ból.