Afganisztán már tálib irányítás alatt kezdte meg a napot, miután vasárnap elfoglalták a fővárost, Kabult – húsz éves korszak zárult le az országban.
HIRDETÉSAfganisztán már tálib irányítás alatt kezdte meg a napot, miután vasárnap elfoglalták a fővárost, Kabult – húsz éves korszak zárult le az országban.
Az afgán kormány összeomlott, jelentések szerint az elnök Üzbegisztánba menekült. A reptéren káosz uralkodik, ezrek próbálnak menekülni a fővárosból.
A tálibok politikai irodája szerint vége a háborúnak Afganisztánban, és hamarosan tisztázódik az új rendszer formája. Mohammed Naim szóvivő az Al Jazeerának azt mondta, gondoskodnak az állampolgárok és a diplomáciai képviseletek biztonságáról.
"Készek vagyunk párbeszédet folytatni minden afgán személlyel, és garantálni fogjuk számukra a szükséges védelmet" - fogalmazott, és kijelentette, szervezete minden lépést felelősségteljesen tesz, és mindenkivel békét akar.
A tálib tárgyalási bizottság tagja, Suhail Shaheen úgy fogalmazott, "az afgán nép igénye és akarata egy afgán inkluzív kormány. "Ők akarják ezt a kormányt, tehát ez egy népfelkelés." Twitteren hangsúlyozta, hogy utasították harcosaikat, hogy hagyják békén az afgán civileket.
A volt afgán elnök, Ashraf Ghani, miután elmenekült az országból, közösségi oldalán azt írta, azért döntött így, hogy elkerülje a vérontást.
A BBC információi szerint közben az ország korábbi elnöke, Hamid Karzai tagja a hatalomátadást koordináló tanácsnak.
Brit vagy NATO-erők biztosan nem térnek vissza Afganisztánba
A tálib lázadók lettek egyértelműen Afganisztán urai, és a brit vagy a NATO-erők biztosan nem térnek vissza oda, hogy harcoljanak ellenük - jelentette ki Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn a Sky News hírtévének adott nyilatkozatában.
A kabuli repülőtér katonai része biztonságos, és Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy kimenekíthesse az országból a brit állampolgárokat és a brit kötődésű afgánokat - tette hozzá.
"Repülőgépeink befogadóképességének megfelelően naponta 1200-1500 embert szeretnénk elszállítani onnan, és fent is tartani ezt az ütemet" - mondta.
Nagy-Britannia is áthelyezte nagykövetségét Kabul városából annak repülőterére. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés volna a miniszternek látni a tálib zászlót lengeni a volt brit nagykövetségi épületen, azt válaszolta: "Az már nem a nagykövetség, csak egy épület, és enyhén szólva egyikünk sem akarta, hogy így alakuljanak a dolgok."
Johnson: nem szabad egyoldalúan elismerni a tálibokat a nyugati országoknak
A miniszter szerint egyelőre nincs itt az ideje annak, hogy London elismerje a tálibokat Afganisztán kormányának. "Azt hiszem, sok minden történik még addig, amikor ezt a döntést meghozzuk. A puding próbája természetesen az lesz, hogy a tálibok mit csinálnak, nem pedig az, hogy mit mondanak" - jelentette ki Wallace.
Boris Johnson brit kormányfő vasárnap azt mondta: a nyugati országoknak nem szabad egyoldalúan elismerniük a tálibokat Afganisztán kormányaként, hanem egységesen kell cselekedniük. "Világossá kell tenni a tálibok számára, hogy országuk nem lehet a terrorizmus melegágya."
Johnson nagyon nehéznek nevezte a kialakult helyzetet, és tudatta, hogy kormánya számára most az az elsődleges, hogy minél előbb a lehető legtöbb brit állampolgárt és az őket segítő helyieket biztonságban lehessen tudni.
Merkel: a keserű fejlemények elválaszthatatlanok az amerikai csapatkivonulástól
A német hadsereg hétfőn elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból - jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben.
A kormányfő a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányi ülésén hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr képességei korlátozottak, így a műveletet csakis a kabuli nemzetközi repülőteret biztosító amerikai alakulatok támogatásával lehet végrehajtani.
A német katonáknak hozzávetőleg tízezer embert kell kimenekíteniük. Egy 2500 fős csoportot már korábban nyilvántartásba vettek, ide a Bundeswehr segítői tartoznak családostól. Egy részüket már eljuttatták Németországba, 600 emberről pedig egyelőre nem tudni, hogy már kijutottak-e Afganisztánból.
A másik csoportba többek között emberi jogi aktivisták és ügyvédek tartoznak, ez nagyjából kétezer főt jelent, de őket is a családjukkal együtt kell kimenekíteni - fejtette ki a kancellár.
HIRDETÉSAngela Merkel kiemelte: a "keserű" afganisztáni fejlemények elválaszthatatlanok a washingtoni vezetés azon döntésétől, hogy kivonják az amerikai csapatokat az ázsiai országból, és elválaszthatatlanok a bevonulás előzményétől, az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásoktól is.
Kína: tiszteletben tartjuk az afgán nép akaratát és választását
Hua Csunying a kínai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az afganisztáni helyzet megváltozott, és hogy "Kína tiszteletben tartja az afgán nép akaratát és döntését".
Hozzátette, hogy remélik, hogy a tálibok által tett nyilatkozatokat valóban végrehajtják, ezzel biztosítanák a "zökkenőmentes átmenetet".
Az ország kabuli nagykövetsége nem zárja be kapuit. A külképviselet vasárnap arra figyelmeztette az Afganisztánban tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy fokozottan ügyeljenek a biztonságra.
HIRDETÉSA nagykövetség hivatalos weboldalán vasárnap közzétett közleményben az Afganisztánban, illetve az afgán fővárosban kialakult helyzetet "rendkívül bonyolultnak és súlyosnak" nevezték. A kínai nagykövetség az összes érintett felet arra kérte, hogy szavatolják a kínai állampolgárok és intézmények biztonságát, és óvják a kínai érdekeket Afganisztánban.
Vang Ji kínai külügyminiszter július végén fogadott egy tálib küldöttséget, amelyet Kína támogatásáról biztosított, feltételként szabva, hogy a tálibok szigorúan elhatárolódnak minden terrorszervezettől, köztük a Kína által az ujgurok lakta Hszincsiangban elkövetett merényletekért vádolt Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalomtól (ETIM). Vang a találkozón bírálta az amerikai és NATO-csapatok gyors kivonulását Afganisztánból, a tálibokról pedig úgy vélekedett, hogy kulcsfontosságú katonai és politikai erőt képviselnek az országban. Reményét fejezte ki továbbá, hogy fontos szerepet töltenek majd be az afganisztáni békefolyamatokban és az ország újjáépítésében.
Káosz a kabuli reptéren
Az amerikai nagykövetség épületéről is leszerelték már a zászlót, a külügyminisztérium megerősítette, hogy a teljes személyzetet kimenekítették a Hamid Karzai reptéren levő táborukba, melyet a NATO katonái őriznek. Több ország is küldött csapatokat, hogy segítsék a menekülést, az USA-nak már 6000 katonája állomásozik a térségben.
A repülőtér vasárnap leállította a menetrend szerinti járatok kiszolgálását, és csak katonai szállító repülőgépek indítására szolgál.
Magyar Levente: Magyarország nem fogad be korlátlanul afgán migránsokat
Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn a közmédiának.
HIRDETÉSAmikor az amerikaiak bejelentették a csapatkivonást, a magyar kormány megfogalmazta: ennek a folyamatnak úgy kell lezajlania, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává, valamint a tömeges migráció kibocsátó országává - mondta a magyar kormány álláspontját ismertetve az államtitkár. Hozzátette: sajnos nem sikerült a világ nagy része által elfogadott és megfogalmazott elvárások szerint végrehajtani a műveletet.
Mint mondta, a magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit.
Magyar Levente szólt arról is, hogy Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudnak segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.
Magyar szerint "a csapatkivonásnak nem így kellett volna történnie". Amit most Kabulból és Afganisztán különböző pontjairól "látunk, az rémisztő, és úgy gondolom", mind a migráció, mind a nemzetközi terrorizmus összefüggéseiben olyan korszaknak a nyitánya lehet - nemcsak Közép-Ázsia és a Közép-Kelet, hanem az egész világ számára - ami nem volt kívánatos és talán még elkerülhető is lett volna - fogalmazott.
Nemzetközi aggodalom az afgán nők jogaiért
Több mint 60 ország közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a biztonság és a polgári rend azonnali helyreállítására szólítottak fel, és arra kérték a tálibokat, hogy engedjék el azokat, akik ezt szeretnék.
HIRDETÉSJelentések szerint a tálibok máris korlátozásokat vezetnek, különösen a nőkre vonatkozóan. Ezért az ENSZ Biztonsága Tanácsa rendkívüli ülést tart.
Charles Michel: sok tanulságot kell levonni
Az Európai Unió alkalmazottainak és polgárainak biztonsága a legfontosabb azt követően, hogy a tálib felkelők behatoltak az afgán fővárosba, Kabulba - jelentette ki vasárnap este Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Twitter-bejegyzésében hangsúlyozta: "Az uniós polgárok, a személyzet és családtagjaik biztonsága rövid távon prioritást élvez. Hasonlóképpen egyértelmű, hogy sok tanulságot kell levonni a történtekből".
Hozzátette, hogy szoros kapcsolatban áll Josep Borrellel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, akivel figyelemmel kísérik az afganisztáni fejleményeket.
Brüsszeli források szerint a kabuli repülőtér az utolsó olyan nagy létesítmény az országban, amely továbbra is a NATO-erők ellenőrzése alatt áll, és amelynek biztonságát amerikai, brit és török katonai erők őrzik.
HIRDETÉS