Dubajban már most méteres jégtömböket dobnak a medencékbe, hogy az erős napsütés miatt ne legyen túl forró a víz az úszóknak. Megállítható vagy csak fékezhető a felmelegedés?
HIRDETÉS
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb, Vörös kód az emberiségért című jelentésének megállapításai sokak szerint nemcsak riasztók, hanem meglepők is voltak.
A görögországi erdőtüzek és az olaszországi árvizek látványa arra készteti az embereket, hogy újraértékeljék a biztonságos életfeltételeik értékét, és azt, hogy nem magától értetődő a földi létezés biztonsága.
Az ugyan vitatott, hogy bolygónk egyes részei mikor válnak lakhatatlanná, ha nem küzdünk kellőképpen, hogy megállítsuk a globális felmelegedést, de abban megegyezik a tudósok véleménye, az emberiség a saját létét fenyegeti, ha nem tesz a klímaváltozás ellen.
A vadvilágban gazdag területeken drámai változást idéz elő az éghajlat módosulása. Az Amazonas vidékén, a dél-afrikai Miombo-erdőknél és Délnyugat-Ausztráliában lesznek a leglátványosabb jelei a változásnak, hívja fel a figyelmet a WWF.
Egyes nemzetek léte még a ma élő fiatal generáció életében veszélybe kerülhet. A felmelegedéssel járó káros hatásoknak leginkább kitett országok "a kihalás szélén állnak", hangsúlyozzák a jelentés készítői. A legfenyegetőbb kockázatok: a tengerszint emelkedése, a szélsőséges időjárási jelenségek egyre pusztítóbb ereje, az elsivatagodással járó aszály.
Az éghajlati modellek alapján készített prognózis szerint alacsonyan fekvő szigetek sora válhat lakhatatlanná 2050-re hatékony közbelépés híján. A legveszélyeztetettebb helyek Haiti, Fidzsi- és a Fülöp-szigetek.
A világon jelenleg a Maldív-szigeteket fenyegeti leginkább az eltűnés. Korallszigeteinek több mint 80 százaléka alig ér el 30 centiméteres tengerszint feletti magasságot, így hihetetlenül érzékeny a hőmérsékleti emelkedés legkisebb mértékére is.
"Életünkkel fizetünk azért a szén-dioxidért, amit valaki más bocsátott ki" - mondta Mohamed Nasheed, a Maldív-szigetek egykori elnöke a BBC-nek az IPCC legfrissebb jelentésére reagálva.
Az ország lakóinak tízezrei özönlenek Hulhumaléba, egy mesterségesen létrehozott, nagy felületű szigetre, amelyet szándékosan, mintegy 2 méterrel a tengerszint felett építettek fel, hogy elkerüljék a jövőbeni veszélyes következményeket.
Már most hatalmas jégtömbökkel hűtik a medencéket
Dubajban már most zsákszám szórják a jégtömböket a medencékbe, hogy ne melegedjen túl a víz az erős napsütés miatt.
Az Egyesült Arab Emírségekbe látogató turisták és a helyiek is úgy érzik, hogy elviselhetetlen a forróság. Nyáron megszokott, hogy 50 °C fölé emelkedik a hőmérséklet, nulla csapadék mellett.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakértői úgy vélik, hogy ami most rekordnak számít az országban, az 2070-re általánossá válhat. Abu-Dzabiban regionális forrópont lesz.
Minden embernek megvannak a maga túlélési korlátai, de az átlagember valószínűleg nem bír többet tíz percnél 60 °C-ot meghaladó hőmérsékleten. Az élettér tehát a légkondicionált épületbelsőkre korlátozódik majd.
Japánban az extrém időjárási jelenségek pusztítanak
Mindennaposság váltak a szélsőséges időjárási jelenségek Japánban. Ezek egyre intenzívebbek, és egyre hosszabban tartanak.
Japán jelenleg a legveszélyeztetettebb ország a szélsőséges időjárás által okozott halálesetek tekintetében.
Tájfunok, kánikula, sárcsuszamlás és áradás is követel halálos áldozatokat Japánban, 1282 halálesetet hoznak összefüggésbe a szélsőséges időjárással. Népességarányosan is magas ez az adat, 1,01 minden 100 ezer főre vetítve.
Afrikát a szárazság perzseli fel
Az afrikai kontinens nagy része a mezőgazdaságra támaszkodik, a lakosság élelmiszerigénye mellett a gazdaság számos ágazatában jelentős alapanyagforrás a mezőgazdaság.
A felmelegedés kockára teszi az élelmezésbiztonságot Malawi és Zimbabwe térségében, de a Világbank szerint Szudánt veszélyezteti leginkább az egyre forróbb és hosszabb aszály.
Már öt évvel ezelőtt is jelentették, hogy Szudánban "rendkívül szabálytalan a terményellátás", és ez azóta tovább romlott.
"Az aszály súlyosbítja az elsivatagosodást, ami az északi régió szavannaövezetét érinti, ezek a sivatagok egész falvakat szorítottak ki a termőterületekről" - magyarázza Michelle Yonetani, a katasztrófákkal foglalkozó vezető tanácsadó.
Menthető még valami?
Az éghajlatkutatók egyre sokkolóbb bejelentéseket tesznek. Ilyen például, hogy az ember már annyi üvegházhatású gázt juttatott a légkörbe, hogy visszafordíthatatlan a klímaváltozás. Az még vitatott, hogy megállítható-e vagy csak lassítható a globális felmelegedés üteme.
A legrosszabb forgatókönyvért is érdemes küzdeni, a lassításért. Hiszen ha a párizsi klímakonferencia vállalásának megfelelően 1,5 alatt tudná tartani az emberiség a földi átlaghőmérséklet emelkedését, akkor még megmenthető lenne bolygónk ökoszisztémája.