rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Magyarország nem támogatta az EU közös nyilatkozatát az izraeli-palesztin konfliktusról

euronews_icons_loading
Tűzoltás Gázában
Tűzoltás Gázában   -   Szerzői jogok  Yousef Masoud/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Magyarország az uniós tagállamok között egyedüliként nem támogatta az EU közös nyilatkozatát az izraeli-palesztin konfliktus ügyében. A dokumentumot végül az uniós főképviselő nevében közölték: arányos fellépést kérnek Izraeltőől és fontosnak nevezik a civilek védelmét.

Josep Borrell uniós főképviselő jelentette be Brüsszelben, hogy a külügyminiszterek videókonferenciáján Magyarország nem támogatta a közös álláspontot. Borrell hangsúlyozta, hogy a keddi egy nem hivatalos tanácskozás volt a külügyminiszterek között, így zárónyilatkozat sem született.

"Ez egy nem hivatalos tanácskozás volt, így a záródokumentum sem hivatalos dokumentum. Nem szeretném félrevezetni Önöket arról, hogy egyetértés volt. Magyarország volt az a tagállam, amely ellenezte ezt" - mondta Borrell.

"Őszintén nem értem, hogy nem tud egyetérteni egy ország ezzel a nyilatkozattal. De ez a helyzet. Megismétlem, ez nem egy hivatalos zárónyilatkozat volt" - magyarázta a spanyol politikus a sajtótájékoztatóján.

Majd azután arról beszélt, az ő dolga az, hogy egységes álláspontot alakítson ki a miniszterek között és a legjobb tudása szerint ezen dolgozik.

"A mostani nagyon nehéz témát figyelembe véve elégedett vagyok abban, ahogy a 26 tagállam általánosságban lefolytatta ezt a vitát" - mondta Borrell.

A spanyol politikus így foglalta össze a lényeget.

"Elítéljük a Hamász és más terrorszervezetek rakétatámadásait az izraeli területek ellen. És teljes mértékben támogatjuk Izrael jogát az önvédelemhez, de úgy gondoljuk, hogy ennek arányosan, a nemzetközi emberi jogi normák figyelembe vételével kell történnie."

Később Borrell hivatala közleményben szedte pontokba azt, hogy mit vár el a 26 külügyminiszter - Szijjártó Péter nélkül - a közel-keleti konfliktusban:

- Legyen azonnali tűzszünet, védjék a civileket.

- Elfogadhatatlan az, hogy sok civil, nők és gyermekek halnak meg a harcokban.

- Elítélendőek a Hamász és más szervezetek rakétatámadásai izraeli területek ellen.

- Támogatják Izrael önvédelemhez való jogát. Ennek arányosnak kell lennie és tiszteletben kell tartani a nemzetközi humanitárius jogot.

- Fenn kell tartani a korábbi állapotot a vallási kegyhelyeknél.

- Le kell állítani a kilakoltatásokat a Sheikh Jarrah telep közelében.

- Politikai megoldást kell szorgalmazni a béke érdekében.

- Támogatják a palesztin választás megrendezését.

- Az EU együttműködik majd az Egyesült Államokkal.

- És a térségbe küldik az unió különmegbízottját.

Az nem világos, Magyarország mit kifogásolt konkrétan ezen pontok közül. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonban Párizsban az AFP hírügynökségnek nyilatkozva egyoldalúnak nevezte az uniós nyilatkozatot. Korábban az Európai Parlamentben is vitáztak az ügyről.

“Ön elfogadná azt, hogy egy terrorszervezet támadja az ön demokratikus országát?" - kérdezte egy EP-képviselő az uniós soros portugál elnökségének képviselőjét. "Ha a válasza igen, akkor isten segítse meg Európát, ha támadás éri. Ha a válasza nem, akkor ön se nem jobb, se nem rosszabb, mint Izrael, hanem egyszerűen normális" - mondta egy jobboldali svéd EP-képviselő, Charlie Weimers.

Több képviselő is azonnali tárgyalásokat sürgetett a tűzszünetért.

“Azt kérném Izraeltől, hogy emberi jogi szempontból is vizsgálják meg a helyzetet és kössenek tűzszünetet. Hiszen a jelenlegi eszkaláció helyett erre van szükség. Az összes érdekelt félnek a tárgyalóasztalhoz kell ülnie a békés megoldás megtalálásáért. Ami most folyik a világ szeme láttára, az sokkoló" - mondta egy ír zöldpárti EP-képviselő, Grace O’Sullivan.

Az Európai Unió mellett az Egyesült Államok is tűzszünetre szólította fel a harcoló feleket.