rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

India Covid-katasztrófája már a miniszterelnök mítoszára is veszélyes

Jóslások, ígéretek és varázsigék a valósággal szemben
Jóslások, ígéretek és varázsigék a valósággal szemben   -   Szerzői jogok  Ajit Solanki/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

„India nagy csatájában mindenki türelemmel végzi a feladatait, és a koronavírus elleni harcot népmozgalommá változtattuk. India ma azon országok közé tartozik, amelyeknek sikerült megmenteniük a lehető legtöbb polgár életét, és a vírussal fertőzöttek száma gyorsan csökken.”

Ezek a szavak nem is olyan régen, január végén hangzottak el, de nem a jósok nemzetközi konferenciáján, hanem a tekintélyes Davos-i világgazdasági fórumon. A szónok pedig „a világ legnagyobb demokráciájának” vezetője, Narendra Modi indiai miniszterelnök volt.

Szavait hallgatva a digitális értekezlet hallgatói megnyugodva dőlhettek hátra, hogy a világ második legnépesebb országa (ahol a földkerekség lakosságának 18%-a él) szakavatott kezekben van, állni fogja a koronajárvány csapásait, és nem fog veszélyt jelenteni a járvánnyal küzdő más országokra.

Az elkövetkező napokban már nem csak két indiai vakcina fog létezni, hanem sokkal több új is színre lép. Ezek a szerek más országokat is gyorsan és nagy méretekben fognak megsegíteni.
Narendra Modi, India miniszterelnöke
2021 január 28, Új-Delhi

Nem így történt

A miniszterelnök Davosi beszédéből jószerivel semmi nem valósult meg, és az optimista várakozások helyét áprilisra elfoglalta a koronavírus pusztító valósága. A naponta látott horrorszerű képsorok, a drámai jelentések megdöbbentették a világot, mert tavaly még úgy tudtuk, hogy India felől nem fenyeget tömeges veszély.

Az amerikai elnök egészségügyi főtanácsadója, Anthony Fauci szerint India végzetes hibát és mulasztást követett el, amikor túlértékelte saját lehetőségeit ahelyett, hogy Kína COVID-forgatókönyvének mintáját követte volna. Értve ez alatt, hogy nagylétszámú lakosság esetén az azonnali lezárások és a gyors új kórházi kapacitáslétesítések nyújthatnak csak elsődleges védelmet, amíg a terjedési lánc meg nem szakad és a tömeges beoltás el nem kezdődik.

„Zárják le az országot néhány hétre és kapaszkodjanak jól” – javasolta Fauci május elején, de egy ilyen lépés nehezen tehető meg. Még úgy sem, hogy jelenleg India rendelkezik a legtöbb vakcina-lekötéssel, vagyis 2,2 milliárd adaggal. Ez csak 10%-kal több, mint az Európai Unióé, miközben lakossága annak közel háromszorosa.

Azonnali teljes lezárás és azonnali oltások kellenek - javasolja Fauci Indiának

A május elejére kialakult helyzet azért is bizarr, mert India valóban a világ vakcinagyártóinak élvonalában van, de a rendszer szervezettsége és az ellátási lánc startpozíciója eleve gyönge volt. Itt már rendszerszintű vezetési problémák kerülnek felszínre.

UPDATE: Haidarábádban péntek reggel beadták az első Szputnyik V-oltásokat, amiket 4 000 forintos áron szállít Oroszország, de India szeretné odahaza és **olcsóbban **gyártani. A szállítmány két héttel korábban volt esedékes, de szervezési és logisztikai nehézségek csak most került sor az alkalmazására. Oroszország a hónap végéig 3 millió adagot fog biztosítani India számára. Közben Delhiben lezárásokat rendeltek el és erre készül több nagyváros is.

Nyilvánvaló igazságtalanság egy világjárvány tombolásáért egyetlen személyt hibáztatni egy ilyen hatalmas és bonyolult társadalmú országban. Hiába nagy a saját vakcina-kapacitás, ha az ország nem képes beoltani saját magát. Emiatt a miniszterelnök vállalása, hogy India nem csak magát fogja ellátni, de más országokat is meg fog segíteni - a vágyak világába sodródott át.

Május elején a napi megbetegedések száma elérte a 400 ezret, a halottaké pedig meghaladta a 4 ezret. A regisztrált fertőzöttek száma jelenleg 23 millió. A vírus indiai variánsa a WHO szerint már közel 50 országban fellelhető.

Eddig az indiai lakosság mindössze 2,4%-a kapott kétszeres dózist (33 millió személy), főként hazai gyártású termékekből. Több ország, akik számítottak az indiai ellátmányokra Ázsiában és Afrikában, most azzal a döbbenettel szembesülnek, hogy ezek nem fognak megérkezni sem időben, sem a tervezett mennyiségben, vagy sehogy.

Március 25-én Modi miniszterelnök megtiltotta az országban gyártott licenc (AstraZeneca) vagy saját szérumok exportját, nem csak Európa, hanem például Nepál felé, ahol emiatt teljesen le kellett állítani az oltási programot. Hasonló veszély fenyegeti Bangladest és másokat is.

Pedig az április berobbanás előtt India 66 millió dózist exportált vagy adományozott más országoknak. Ez azonos azzal a mennyiséggel, amit eddig odahaza felhasznált, és ami kevésnek is bizonyult. Saját gyártmányai között a Covishield áll az élen, ami nem saját fejlesztés, hanem az AstraZeneca helyi változata. Indiai termék a Covaxin nevű készítmény, amit minden előzetes adat bemutatása nélkül kezdtek alkalmazni januártól.

A hiány országos jelenség a szövetségi államban. Az egyes helyi vezetők késhegyig menő harcokat folytatnak a területükön élők minimális ellátásáért. Pandzsáb állam egészségügyi vezetője, Balbir Singh Sidhu például azért küzd, hogy legalább 3 millió AstraZeneca dózist kapjon, miközben államának lakossága 30 millió fő. A központi hatóság válasza mindössze annyi volt, hogy nincs is hiány semmiből.

Anupam Nath/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Halottégetés előtt. Már a szükséges tűzifa is fogytán - Gauhati, IndiaAnupam Nath/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.

Jön-e segítség külföldről? Segítség-e a joglemondás? Kétséges.

Az országos kapacitáshiány és az eszközök szűkössége nemzetközi segítségért kiált. Például oxigénfejlesztő készülékért, amiből India teljesen kifogyott, és az oxigénpalackok már feketepiaci fizetőeszközzé váltak.

Aligha lesz elérhető a miniszterelnök víziója arról, hogy nyárra 300 millió indiait beoltanak. Erre a vállalásra hozta fel a hasonlatot Dr. Chandrakant Lahariya epidemiológus a Twitteren, hogy „ez olyan, mint amikor 100 embert hívok ebédre, de csak 20 személyre van alapanyagom”.

Jelen állás szerint az indiai Nemzeti Oltási Intézet egy év múlva sem tudja védetté tenni szükséges arányban a felnőtt lakosságot, azaz körülbelül 940 millió embert. Ehhez legkevesebb 115 millió dózist kellene produkálni havonta.

Statista
Nem látszik még az enyhülésStatista

India oltási üteme globális aggodalomra ad okot, mert a járványrobbanás átterjedhet a szomszédos országokra, és az új agresszív vírusváltozat immár feltűnt a világ más pontjain is. Az indiai kormány ezért azt kérte (Dél-Afrikával karöltve), hogy az USA és az Európai Unió adjon felmentést a szellemi jogok és szabadalmak nemzetközi védelme alól azért, hogy az ország kutatói és gyártói nagyobb mozgástérhez jussanak.

Erre a Biden-kormány hajlandónak mutatkozik. Katherine Tai nagykövet, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője szerint ez egy globális egészségügyi válság, és a rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek. Amerika mélyen elkötelezett a szellemi tulajdon védelmében, de a járvány megszüntetése érdekében támogatja a Covid-19 oltásokkal kapcsolatos szabadalomvédelem átmeneti feladását.

Nyitott a javaslatra az Európai Unió és Macron francia elnök is, de részletekkel még senki nem szolgált.

Az amerikai gyógyszeripar viszont dühösen reagált a rendkívüli javaslatra. „Ez egy soha nem látott lépés, ami aláássa a világjárványra adott erőfeszítéseinket és veszélyezteti a biztonságot” – mondja Stephen J. Ubl, az Amerikai Gyógyszerkutatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Ez lefordítva azt jelenti, hogy az amerikai kutatók és gyártók nem kívánják elherdálni évtizedes munkájuk gyümölcseit azért, mert egy ország nem gondoskodott időben és megfelelően a védekezésről, hanem hamis ígéretekkel áltatta a saját népét.

Különösen ha egy nem mélyen elmaradott országról van szó, hanem olyan regionális hatalomról, aminek kormánya tavaly még azt hirdette magáról, hogy ő „a világ gyógyszertára”.

India virágzó gyógyszeripara nemcsak az innováció forrása, hanem a rászorulók globális egészségügyi szolgáltatója is lett. A COVID-19 járvány idején India példamutató munkát végzett a nemzetközi együttműködés terén azzal, hogy értékes gyógyszereket küldött sok országba.
Shri Mansukh Mandaviya
az indiai kormány szállítási miniszterer, 2020. július 31.

A szabadalom-felfüggesztés ellenzői szerint súlyos zavar keletkezhet az állami és a privát partnerek között, gyengülnek az amúgy is agyonterhelt ellátási láncok, és tovább terjednek a hamis oltások. Az amerikai szabadalmak ingyenes átadása szükségtelen előnyt jelentene azoknak az országoknak, akik amúgy mást sem csinálnak, mint aláássák Amerika pozícióit az orvosbiológiai kutatások terén.

„Akkor tehát ki gyártja majd a következő vakcinát?” – teszi fel a kérdést Brent Saunders, az Allergan volt vezérigazgatója. Válasz egyelőre nincs, pedig a kérdés jó. Ki lesz a gyártója a következő oltásoknak, ha a kutatási eredményeket szétszórják?

A joglemondás elvi kérdései mellett probléma az is, hogy az önmagában egy fiolányival sem növeli meg a világ oltóanyag-kínálatát. Ahhoz egy széles „tech-transzfer” folyamatnak is társulnia kell, vagyis a szabadalom tulajdonosainak át kell adni a műszaki know-how-t, sőt, gondoskodni kell a működtető személyzetről, vagy akár gépi berendezésekről is.

Segítség kellene - mindenhonnan

Ana Santos Rutschman, a Saint Louis Egyetem jogi szakértője szerint a gyógyszergyárak megfontolhatnák egy adott vakcina-tömeg ingyenes biztosításának lehetőségét, vagy non-profit gyártást azon országok számára, akik jelenleg fizetésképtelenek. Egyelőre ez a javaslat se váltott ki ovációt az ipar és a gyógyszerkereskedelem berkeiben.

Amúgy a Fehér Ház támogatása nem is garancia a joglemondásra. A javaslatnak valószínűleg meg kell járnia a Kongresszust is, hiszen itt mások tulajdona felett születne döntés, ami hasonlatos az államosításhoz. Az Európai Unió részéről pedig egyhangú egyetértés kívántatik, ami ritkán szokott gyorsan megszületni. Tai nagykövet is elismerte, hogy sok időre van szükség, tekintettel az döntések konszenzusos jellegére és a kérdés áttekinthetetlenségére.

Viszont az idő az, amiből most a legkevesebb van.

A gondokat tetézi az is, hogy több külföldi nagyvállalat kénytelen csökkenteni vagy leállítani indiai működését, mint például az Apple (Foxconn), és ez legalább 50%-kal fogja zsugorítani az idei termelési eredményeket. Shira Ovide a New York Times-ban azt veti a nagy tech-cégek szemére, hogy amíg a békeidőkben eszeveszett hasznot húztak az indiai piacból, most nem tartanak ki, hanem leépítenek vagy menekülnek. Még azt sem teszik meg, hogy aktívabban közreműködjenek a hamis hírek megfékezésében és a lakosság szélesebb tájékoztatásában, ami pedig most létkérdés. Mishi Choudhary internetjogi szakértő gyalázatnak tartja, hogy „ha már annyit kipréseltek a piacunkból, legalább a fogyasztóikért tehetnének valamit".

Több száz holttest lebeg szerte az indiai folyókon

Kellene a segítség Kínától is, noha a két állam közös története nem mondható felhőtlennek. Háborúk és határviták után még mindig akadnak térségbeli villongások, de az utóbbi években a kapcsolat sokat javult. India most már nem kertel: a színfalak előtt kér segítséget Kínától, mert a vakcinaárak elszabadulása és a szállítási nehézségek miatt támogatásra van szüksége. Mégpedig sürgősen, ahogy a delhi kormány Hong Kongi képviselője közölte.

A krikett persze kivétel

A miniszterelnökre átnevezett Modi Stadionban az indiai krikett-válogatott úgy aratott sikert az örök rivális Anglia felett a Twenty20 sorozatban, mintha mi se történne az országban. A krikett, ami India ikonikus büszkesége, különleges megbecsülést és védelmet élvez továbbra is, valóságos bio-burokba helyezve, és ez súlyos kritika tárgya sokfelől.

„Az empátia hiányára utal a holttestek látványa a stadion környékén, akik égetésre várnak” – mondja Rahul Verma ügyvéd, aki amúgy elszánt krikett szurkoló. „Ez a sport, ami állítólag az úriemberek játéka, sosem volt ennyire groteszk.” A sportági szövetség mobil intenzív ágyakkal felszerelt mentőket tart készenlétben a stadionok előtt, ahol a meccseket rendezik, kétnaponta teszteli a játékosokat, és külön utaztatási rendszert hozott létre, így például kizárólag a csapatoknak fenntartott check-in pultokkal a repülőtereken.

Ajit Solanki/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
az indiai válogatott ünnepli győzelmétAjit Solanki/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

A szövetség süket a kritikákra. „Amikor kimész a pályára, a reménységet mutatod fel azoknak a millióknak, akik a közvetítésre kapcsolnak” – közölte a szervezet egyik vezetője, miközben mások egyszerűen élet-tolvajnak nevezik a társaságot, akik elvonják az erőforrásokat és eszközöket a valóban rászorulók elől.

Előkerül a politikai felelősség kérdése

A válság ismét felszínre hozta Modi miniszterelnök vezetői képességeinek és módszereinek kérdését is. A 70 éves kormányfő 2014 óta irányítja az országot, 37%-os parlamenti jelenléttel, a Lok Szabha elnevezésű bonyolult koalícióra támaszkodva. A miniszterelnöki párt, a Bháratíja Dzsanatá legutóbb a múlt században volt hatalmon, összesen 5 évig.

A legfőbb nehézségnek az látszik, hogy Modi szélsőjobboldali, súlyosan nacionalista, a kisebbségeket és az emberi jogokat sértő és lekezelő politikája képtelen a nemzeti egység megteremtésére, de ez nem is célja. Hangvétele az ellenzékkel, a kisebbségekkel és más vallásokkal szemben rendre uszító és becsmérlő. Fő célpontja a mintegy 15%-os iszlám hitű népcsoport, akiket szeretne az országon kívül látni, és kijelentéseinek egyre gyakrabban egyenes következménye az erőszak és a terror a muszlimokkal szemben.

Bár pártjának taglétszáma döbbenetesen magas, mintegy 200 millió (ami duplája a Kínai Kommunista Pártnak), viszont szinte csak a többségi hindu társadalmat és annak érdekeit és értékeit képviseli.

2018-ig azt az összképet lehetett látni, hogy Modi kormányzása sikeres. Az ország igen jó növekedési ütemet mutatott, a nemzeti jövedelem 2000 óta több mint ötszörösére nőtt. Modi mondhatta el magáról azt, hogy India az első olyan volt brit gyarmat, aminek GDP-je meghaladta az anyaországét. Persze tömegében, nem lakosságarányosan.

A miniszterelnök által képviselt növekedés-vezérelt és nemzeti iparpárti program, a Gudzsarat-modell sikert aratott a hindu többség, a városi fiatalság és a nagyvállalkozók körében, megtámogatva a közösségi média tudatos használatával. A nagy ugrásokra építő vízió a Covid-19 megérkezéséig be is vált. Az ország közben jelentős katonai szereplővé nőtt, immár megkerülhetetlen tényezőjeként a dél-ázsiai stratégiai folyamatoknak. India jelenleg 150 nukleáris robbanófejjel rendelkezik és a világ 4. katonai hatalmának számít az USA, Kína és Oroszország mögött, bár szervezettségben messze mögöttük jár.

Ajit Solanki/AP
Modi ünneplése első választási győzelme alkalmával, 2014 május 20-ánAjit Solanki/AP

Az elnök személye körül valóságos kultusz épült ki, mert már nem csak politikai vezetőnek, hanem az indiai szellemiség és nemzeti lét megtestesítőjének is tartják hatalmas tömegek. Megjelenései szertartás-szerűek, üzenetei a prédikációk, jóslások és kinyilatkoztatások képét öltik. A vírus tombolásának tetőpontján tízezres tömegek körében jelenik meg.

Az ő szellemi nyomása présel ki olyan hamisan populista kijelentéseket még az üzleti körökből is, hogy „az alkalmazott az első, a vállalat a második”. Ezt Vineet Nayar, a HCL nevű vezető IT-cég vezérigazgatója mondta egy olyan társadalmi környezetben, ahol az egy főre eső nemzeti jövedelem a 148. hely elérésére elég a világranglistán és ahol a minimálbér a kínainak a fele, nők esetében pedig még annak is csak a fele.

A vírusválság sodrásában olykor úgy tűnik, hogy a Modi-kormány jobban törődik saját önképével, mint magával a krízissel. A kormány legfelsőbb szintjeiről igyekeznek irányítani Covid-narratívát „síró kisbabának” nevezve az ellátáshiány miatt felszólaló helyi vezetőket. Uttar Pradesh kormányfője szerint az ország drákói nemzetbiztonsági törvényét alkalmazzák olyanokkal szemben, akik a közösségi médiában merészelnek panaszkodni az ellátási zavarokra. Még büntetőeljárást is indítottak egy férfival szemben, aki a Twitteren kért segítséget, hogy oxigént találjon haldokló nagyapja számára.

Lehet egység, vagy még nagyobb káosz jön?

Nemrég a 130 éves múltra visszatekintő párt, az Indiai Nemzeti Kongresszus is erősebb hangot ütött meg, mint a korábbi években. Ez a párt az ország politikai történetének oszlopa, olyan személyiségekkel, mint Mahatma Gandhi és olyan miniszterelnökökkel, mint Jawaharlal Nehru, Indira Gandhi és Rajiv Gandhi. (Utóbbi kettő merénylet áldozata lett.)

Mallikarjun Kharge, a parlamenti ellenzék egyik vezetője a Modi-kormányhoz intézett nyílt levelében azt állította, hogy a koalíciós kormány lemondott az emberek iránti kötelességeiről, pedig a helyzet kollektív és konszenzusos erőfeszítéseket igényel. Ehhez hat pontos intézkedési javaslatot is csatolt, külön kiemelve, hogy nem szabad a szolgáltatásokat attól függővé tenni, hogy ki mennyit képes fizetni értük.

Az egységesebb politika esélyét javítja, hogy május elején meglepő és hirtelen választási vereséget szenvedett a Modi-párt Nyugat-Bengáliában, ahol az egyetlen női főminiszter (helyi tartományi vezető) Mamata Banerjee győzött, annak ellenére, hogy az állam a miniszterelnök egyik politikai bázisának számított eddig. Az asszony ellen heves gyűlöletkampány folyt, de őt se kellett félteni, mert valóságos mítoszt épített maga köré, mint utcai harcos és a szegények barátja. Győzelmi Twitter-üzenetében ő is a megosztó politika vereségét emelte ki.

Bikas Das/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Kormánypárti tüntetők Kolkata városában (Nyugat-Bengália)Bikas Das/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

A következő hetek-hónapok kérdése az lesz, hogy a Modi-kormány tovább ringatja-e magát abban az illúzióban, hogy vezetőjének különleges képességei állják majd a csapásokat, vagy létrejön valamilyen egyetértés a most látható káosz helyén. Utóbbi immár nagyon sürgetőnek látszik.