A hírt a hadsereg jelentette be kedden.
Meggyilkolták Csád elnökét a hétvégén, a katonaság csak kedden közölte a halálhírt. Idriss Déby akkor vesztette életét, amikor katonáival együtt lázadókkal csapott össze a líbiai határon.
Hétfőn az előzetes választási eredmények alapján még az tűnt valószínűnek, hogy Déby a szavazatok 80 százalékának megszerzésével megkezdheti hatodik elnöki ciklusát. A kormányt és a parlamentet ezek után feloszlatták, a következő másfél évben a katonaság irányítja az országot. A katonai tanács élén az elhunyt elnök fia, a 37 éves Mahamat Idriss Déby Itno fog állni, aki tábornoki rangot tölt be.
Francia kapcsolat
Idriss Déby 1990-ben fegyverrel vette át az egykori francia gyarmat irányítását korábbi szövetségesétől, a tömeggyilkosságokkal is megvádolt Hissene Habrétól. Bár az első időkben ügyelt a demokratikus keretek, vagy azok látszatának fenntartására, folyamatosan szorította ki politikai ellenfeleit a hatalomból.
Az ellenzékkel szembeni fellépése kis híján a vesztét okozta: 2008 februárjában a lázadók egészen az elnöki palota kapujáig jutottak, ahonnan csak jelentős francia támogatással tudták visszaszorítani őket.
Az ország gazdag arany- és urániumkészletei mellett 2003, az Atlanti-óceánig vezető olajvezeték megépülése óta olajexportőr, Déby-t ugyanakkor azzal vádolták, hogy gyanúsan kezelte a nyersanyagexportból származó bevételeket. Miután Csád törvényt fogadott el arról, hogy az olajbevételek kisebb részét köteles fejlesztésre fordítani, a Világbank megvonta támogatását az országtól.
Rossz szomszédság
Bár a nyugati hatalmak fontos szövetségesnek tartották Déby-t a Boko Harammal, illetve az al-Kaidához és az Iszlám Államhoz kötődő csoportokkal folytatott harcban, Csádot szomszédaihoz fűződő viszonya is instabillá tette. A szudáni határon például a múltban rendszeresek voltak a fegyveres konfliktusok az ottani és a csádi lázadócsoportok között, és az északi szomszéd Líbiával is feszült a viszony.
Az ország északi részén, a líbiai határ közelében fekvő Tibesti-hegységben gyakoriak a harcok a lázadók és a hadsereg között. 2019-ben csak a francia légi támogatásnak köszönhetően tudták megállítani a fegyveres betörést. A Fact nevű, korábban a hadseregben szolgáló katonák által alapított lázadószervezet azt állítja, hogy vasárnap ellenállás nélkül foglalt el helyőrségeket Csád északi részén.
Elemzők szerint Déby halála növelni fogja a Száhel-övezet instabilitását, azonban a hatalom családon belüli öröklése és a hadsereg jelenléte megnyugtathatja az olyan aggódó szövetségeseket, mint Franciaország vagy az Egyesült Államok.
Franciaország a fővárosból, N’Djamenából irányítja a Száhel-övezet terrorelhárítási műveleteit. Csád februárban bejelentette, hogy 1200 katonával támogatják az 5100 fős francia haderő térségben végzett műveleteit.