Új választás régi szereplőkkel. A vitatott jogállású balkáni országban még egyetlen kormány sem töltötte ki hivatali idejét.
Vasárnap előrehozott parlamenti választásokat tartanak a vitatott jogállású Koszóvóban. 1,8 millió szavazásra jogosult állampolgár dönthet a balkáni ország törvényhozásába pályázó 28 politikai pártról és jelöltjeiről.
A közvélemény-kutatások a szociáldemokrata-nacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje), és vezetője, Albin Kurti győzelmét jelzik.
Kurti az elnöki teendőket ellátó házelnök, Vjosa Osmanival szövetségben indul.
„Ez egy népszavazással felérő pillanat. Február 14-én dönthetnek egy szebb jövőről. Amelyben Vjosa államfőként, magam pedig miniszterelnökként szolgálom felelősen, odaadóan az országot, Bízzanak Vjosában és bennem” - kampányolt Kurti, akinek kabinetje tavaly márciusban, két hónap után megbukott.
Az összes pártvezető szeme előtt az a cél lebeg, hogy a bő 10 éve, elvben független állam miniszterelnöke legyen.
A Koszovói Demokrata Szövetség vezetője nem kertelt.
„Én vagyok az egyetlen komoly és legitim miniszterelnök-jelölt. A többiek jogszerűtlenül szerepelnek a listán. És feltételezem, ezzel ők tisztában is vannak” - közölte Enver Hoxhaj, aki korábban ült már a kormányfői székben.
A Hágában háborús bűnökkel megvádolt Hashim Thaci, akkori államfő a legutóbbi választásokon második demokraták politikusát, Avdullah Hotit kérte fel kormányalakításra tavaly nyáron. Amit a parlament megszavazott – az alkotmánybíróság állásfoglalása alapján jogtalanul (a testületnél Kurti tett panaszt, miszerint a kormány megszavazása illegális volt, mert az egyik döntő igen voksot Etem Arifi képviselő adta le, akit csalásért jogerősen elítéltek, így nem szavazhatott volna).
„Győzelemre, méghozzá földcsuszamlás-szerű győzelemre számítok. Garantálom, hogy a valódi közvélemény-kutatás a vasárnap lesz, amikor döntenek az emberek” - nyilatkozott magabiztosan a megbízott kormányfő.
Három fő kihívás áll az új koszovói miniszterelnök előtt: a korrupció, a világjárvány gazdasági következményei, és a Szerbiával fennálló viszony.
„A koszovóiak elsősorban azt várják a következő kormánytól, hogy számolja fel a korrupciót. Valamint azt, hogy választások után hatalomba kerülő, a nemzetközi színtéren új elit írja alá a végleges megállapodást Szerbiával” - állítja a balkáni viszonyok szakértője, a BIRN (Balkan Investigative Reporting Network) ügyvezető igazgatója.
Bárki nyerjen is vasárnap, kompromisszumokra lesz szüksége egy működőképes kormánykoalíció kialakításához.
A Koszovó Jövőjéért Szövetség elnöke, Ramush Haradinaj azt ígéri, „megőrzik a hatalmi egyensúlyt, a parlamenti demokráciát, a hatalmi ágak szétválasztását.”
Koszovóban az elmúlt évtizedben egyetlen kormány sem tudta kitölteni hivatali idejét. A lakosság kiábrándult az országot függetlensége kikiáltása óta irányító volt szakadár vezetőkből, de már a legutóbb győztes szociáldemokratákból is.
