Az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 76. évfordulója van január 27-én.
HIRDETÉSA holokauszt nemzetközi emléknapját ugyanúgy átírta a járvány, mint minden mást tavaly március óta. A közösségi találkozóhelyek zárlata vagy legalábbis korlátozása lehetetlenné teszi a szokásos megemlékezést.
Az évforduló tiszteletére rendezett megrázó berlini fényjáték nem szorul magyarázatra. A gettókban és a haláltáborokban milliókat gyilkoltak meg a második világháború idején. Nemcsak zsidókat, hanem cigányokat, homoszexuálisokat, politikai és ideológiai ellenállókat is.
A német kulturális biztos arról beszélt az Euronewsnak, hogy kitolódik a tűréshatár, egyre több mindent megenged a közbeszéd. Egyre gyakoribb a nyílt gyűlöletkeltés, bujtogatás nemcsak az interneten, a közösségi médiában, hanem az utcán is. Ott volt a hanaui és a hallei támadás is nemrég. Éppen ezért rendkívül fontos folyamatosan felidézni, hová vezet a gyűlölet, az uszítás, az antiszemitizmus és a bosszúvágy: a holokauszthoz - fejezte be gondolatmenetét Monika Grütters.
A berlini francia nagykövetség falára vetített névsor egy gigantikus, közösségi finanszírozással szerveződő projekt része, amelyet a német állam is támogat. A gyűjtés célja, hogy digitalizálni lehessen holokauszt-dokumentumok millióit.
A kezdeményezésről, amely a "Minden név számít"(#everynamecounts) címet kapta, az Arolsen Archívum igazgatója beszélt az Euronewsnak. Floriane Azoulay azt mondja, ez a projekt az emlékezetkultúra új szereplője, sőt megújítója lehet. Lehetőséget ad arra, hogy mindenki bekapcsolódjon, kutasson a saját környezetében olyan információk után, amelyek egy-egy áldozat történetéhez tartoznak. Így elkerülhetetlenül szembesülnek az áldozattal és sorsával.
Az Arolsen Archívumba bárki tölthet fel dokumentumot, csak regisztrálnia kell.
Ez egy auschwitzi rab, Rein Helén személyi lapja. Magyarországon született 1901. október elsején. Zsidó, három gyermek édesanyja. 1944 június 14-én érkezett, majd idővel továbbküldték Buchenwaldba.
A francia nagykövet, Anne-Marie Descôtes maga is részt vesz a gyűjtésben. Azt mesélte, egy napja sincs, hogy feltöltötte egy francia nő adatait ebbe az online archívumba. Ugyanabban a városban élt a háború előtt, ahol aztán később ő született. "Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon mi történt vele, mi a története épp ennek az embernek. Ezért jó projekt ez, a világon mindenkit képes megszólítani. Bárki bekapcsolódhat, és így a történet egészének részesévé válhat" - mondta a diplomata.
Az évek múlásával egyre kevesebben vannak, akik túlélték az akkori borzalmakat, és el tudják mondani, mi történt velük. A "Minden név számít"(#everynamecounts) elnevezésű digitális projekt szervezői azt remélik, hogy ez segít elevenen tartani a holokauszt emlékét, egyúttal elkerülni azt, hogy arctalan történelmi eseménnyé váljon a köztudatban.