NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Hogyan hat a járvány a klímaváltozásra?

Hogyan hat a járvány a klímaváltozásra?
Szerzői jogok Wilks, Jeremy/
Írta: Jeremy WilksEuronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A rövid válasz az, hogy nem nagyon.

HIRDETÉS

2020 rendkívüli év volt. A Covid miatti lezárások a levegő minőségének javulását és a széndioxid-kibocsátás csökkenését hozták. De mit jelent ez valójában az éghajlatunk számára? Erre keres választJeremy Wilks a Climate Now-ban az Euronews-on.

Ezúttal visszatekintünk 2020-ra, egy évre, amelyet a koronavírus-járvány uralt, emellett olyan szakértők, mint Oxana Taraszova segítségével mutatjuk be klímánk valódi állapotát.

— Abban rejlik a remény, amit a világjárvány megmutatott számunkra, vagyis ha cselekednünk kell, akkor képesek vagyunk hatalmas lépéseket tenni.

Forrás: Euronews
Tavaly 0.6 fokkal volt magasabb a hőmérséklet az átlagosnálForrás: Euronews

A Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatásának legfrissebb adatai szerint 2020 volt a legmelegebb év az adatrögzítés kezdete óta 2016-tal együtt, amelynek hőmérséklete 0,6 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981 és 2010 közötti évek átlagánál.

Forrás: Copernicus
A felszíni hőmérséklet anomáliái 2020 decemberébenForrás: Copernicus

2020 zárja le az eddigi legforróbb évtizedet. Ez pontosan látszik azon a grafikonon is, ami különböző tudományos intézmények adatsorainak átlagát mutatja be 1851 óta. Az elmúlt 40 évben tapasztalt felmelegedés teljesen egyértelmű.

Forrás: Copernicus
Hőmérséklet-változás az iparosodás előtti időkhöz képestForrás: Copernicus

A koronavírus-járvány lezárásokat hozott egész Európában. Az utcák hirtelen kiürültek, a levegő tisztább lett. A járművek által kibocsátott nitrogén-dioxid akár a felére is csökkenhetett, de ezek a változások nem tartósak. Richard Engelen, a Copernicus Atmosphere Monitoring Service munkatársa azt is elmagyarázza, miért.

— Ha a kibocsátás csökken, a koncentráció is csökken, ha pedig a kibocsátás nő, akkor a koncentráció is. Alapvetően azért, mert ezek a szennyező anyagok viszonylag rövid ideig maradnak a légkörben. Vagy esőzések útján jutnak vissza a Föld felszínére, vagy reakcióba lépnek a légkörben lévő más gázokkal.

Tehát a légszennyezés 2020-ban úgy csökkent és nőtt, ahogyan a lezárások jöttek és mentek. Eközben a széndioxid-kibocsátás tavaly mintegy hét százalékkal csökkent. De valóban volt ennek hatása a klímára, illetve a klímaváltozásra? Elmentem a Meteorológiai Világszervezet szakértőihez, hogy többet tudjak meg.

Okszana Taraszova, a széndioxid-kibocsátással foglalkozó tudós szerint a világjárvány okozta kibocsátás-csökkenés nem jelentős az éghajlatváltozás szempontjából.

— A légkör széndioxid-szintje a többi kulcsfontosságú üvegházhatású gázzal, például a metánnal és a dinitrogén-oxiddal együtt emelkedik. Elmondhatjuk, hogy a koncentráció csökkenését nem tapasztaltuk. Tehát, ha megnézzük a görbét, azt látjuk, hogy felfelé halad, ez alól pedig 2019 és 2020 sem kivétel.

A szén-dioxid okozza az üvegházhatást, mivel a gáz csapdába ejti a hőt a Föld légkörében. Éppen úgy, ahogyan az üveg megtartja a hőt Genfu Botanikus Kertben.

— Létezik egy természetes üvegházhatás, ami már azelőtt jelen volt a légkörben, hogy az emberek bármilyen tevékenységet elkezdtek volna. És ott az ember által kiváltott üvegházhatás, amely összefügg a kibocsátásunkkal. Tehát amikor további szén-dioxidot, metánt vagy dinitrogén-oxidot bocsátunk ki a légkörbe, az általunk kibocsátott plusz a molekulák apró kazánként működnek - mondja Okszana.

Ezek az apró kazánok tehetnek arról, hogy a következő évtizedekben több mint másfél fokos lesz a globális felmelegedés. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a éghajlati rendszer lassan reagál, ahogyan ezt Maxx Dilley is kifejti.

— Évtizedekbe telt, amíg az éghajlati rendszer elérte azt az állapotot, amely a mai légkörünket alakítja. Tehát az a hőmérsékleti mintázat, amelyet ma világszerte látunk, és amely ezen a térképen szerepel, valójában azoknak az üvegházhatású gázoknak a következménye, amelyek 30 évvel ezelőtt a légkörbe kerültek. Ezért ha előre gondolkodunk, 30 évbe telik, mire az éghajlat eléri az egyensúlyt az üvegházhatású gázok koncentrációját illetően.

Az emberi tevékenység következtében a szén-dioxid szintje ma több mint 410 részecske egymilliónként, szemben az iparosodás előtti 280/egymilliós átlaggal. Az emelkedés következményei Okszana szerint messzire vezetnek.

— Legutóbb három-öt millió évvel ezelőtt fordult elő, hogy ekkora széndioxid-mennyiség halmozódott fel a Föld légkörében. Akkoriban két-három fokkal volt magasabb a hőmérséklet és tíz-húsz méterrel volt magasabb a tengerszint. Akkor viszont még nem voltak emberek a Földön.

Tehát így állunk jelenleg. Ha a kibocsátást nullára tudjuk csökkenteni, akkor a helyzet lassan megváltozik. 

A témáról bővebben itt olvashat.

A cikk megosztása