rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

EASAC: az emberiség léte múlhat a gyökeres változtatásokon

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita
Szénerőmű Glenrockban
Szénerőmű Glenrockban   -   Szerzői jogok  J. David Ake/AP
Betűméret Aa Aa

Gyökeres változtatások szükségesek a járvány után világunk fenntarthatósága érdekében – áll az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb jelentésében.

Az első bizonyítottan hatékony koronavírus-vakcinák hamarosan kezdődő tömeges alkalmazásával joggal remélhetjük, hogy belátható időn belül visszatér a világ működése a rendes kerékvágásba. Ez azonban hosszú távon nem minden tekintetben jó, hívja fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia a jelentésről írt összefoglalójában. Ezért sürget az EASAC gyökeres változtatásokat a fenntartható jövő érdekében.

A megszokott viszonyok finomhangolása ugyanis legkevésbé sem lesz elég arra, hogy biztosítsuk az emberiség jövőjét a Földön, mutatnak rá a jelentésben.

A helyzet komoly, és az eddigi intézkedések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket - írják.

Nincs előrehaladás az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél megvalósításában, a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenésének trendjei egyre rosszabb irányt vesznek. Így felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi folyamatok nem veszélyeztetik-e az emberiség létét a jövőben.

Milyen változás minősül gyökeresnek?

Az alapvető és a teljes emberi világra kiterjedő, rendszerszintű átalakítás, ami a technológiát, a gazdaságot és a társadalmi viszonyokat egyaránt érinti.

A gyökeres változás szükségességét már a világjárvány előtt is felvetették, de a Covid19 minden szempontból új helyzetet teremtett.

Egyrészt ebben a helyzetben a legtöbb kormány a gazdaság és a normális élet mielőbbi újraindítására koncentrál, gyakran félretéve a környezetvédelmi megfontolásokat. Másrészt viszont éppen a járvány mutat rá a legélesebben arra, hogy a megszokott gyakorlat milyen krízishelyzeteket teremthet ismét - akár néhány éven belül.

A jelentés egyik fő megállapítása, hogy "a népesség növekedése és az ebből következő fogyasztás már a Föld teljesítőképességének határait feszegeti", miközben az emberiségnek szüksége van egy élhető bolygóra. A kutatók hangsúlyozzák, hogy "a klímaváltozás gyorsabban súlyosbodik annál, mint hogy azt a párizsi egyezmény rendelkezései megállíthatnák". A globális felmelegedés felgyorsítja saját folyamatait. Eközben egyre szélesebb a szakadék az üvegházgáz-kibocsátás szükségesnek ítélt csökkentése és a ténylegesen elért eredmények között.

David Goldman/AP
Úszó jéghegy a Kanadai Sarki SzigetívnélDavid Goldman/AP

Megelőző intézkedések szükségesek, nem problémakövetés

A jelentésben átfogó ajánlásokat fogalmaznak meg a döntéshozók számára. A kutatók szerint az alábbiakra van szükség:

  • Át kell alakítani az állami támogatások jelenlegi rendszerét, mert az még mindig főként a fenntarthatatlan és környezetszennyező iparágak továbbélését segíti. A környezettudatos gazdasági ágakat kell segíteni.
  • Átfogóan meg kell vizsgálni az összes szektor, az egymástól látszólag távol eső területek problémáit is.
  • A problémakövetés helyett megelőző jellegű intézkedéseket kell hozni a természet védelmében.
  • Meg kell őrizni az eddig ellenálló természeti és szociális rendszerek életképességét a bizonytalanság közepette is.
  • Ne csak a természettudományos szempontokat, hanem a társadalomtudományi megfontolásokat is vegyék figyelembe a cselekvési tervek kidolgozásánál.

Számtalan társadalmi csoport ellenállásába ütközhetnek

A jelentés írói tudatában vannak annak, hogy a létszükségletűnek ítélt változtatások erős társadalmi ellenállásba ütközhetnek a legkülönfélébb csoportok – leginkább az eddigi rendszer legfőbb haszonélvezői – részéről.

Mindezek miatt elengedhetetlenül fontos, hogy a károsnak ítélt és fenntarthatatlan iparágakhoz fűződő érdekeket leépítsük, és a befektetői érdeklődést áttereljük a fenntartható gazdaság irányába - hangsúlyozzák.

Akadályt jelenthet az elithez tartozó csoportok ellenállása is. A kutatók megítélése szerint a legtehetősebbek várhatóan nem fognak lelkesedni az átalakításhoz szükséges beruházások finanszírozását lehetővé tévő adóemelésért, illetve a jogszabályi környezetnek a vállalkozásuk szempontjából esetleg hátrányos megváltoztatásáért.

A tanulmány készítői szerint arra sem lehet feltétlenül számítani, hogy a jellemzően négyévente újraválasztott kormányzatok hosszú évtizedekre előretekintő reformokra szánják el magukat. Emellett az általános közvélemény sem fog támogatni minden javaslatot, hiába fűződne ezekhez a hosszú távú érdeke – áll az EASAC jelentésében.

Charlie Riedel/AP Photo, FILE
Legelésző állatok és szélerőműCharlie Riedel/AP Photo, FILE

Az EU ideális lenne útmutatónak

A felvázolt nehézségek ellenére a felkért kutatók bíznak abban, hogy a szükséges változtatások keresztülvihetők. Szerintük az Európai Unió az ideális szereplő, hogy e reformok kezdeményezésével az egész világnak utat mutasson.

Kiemelték, hogy a világjárvány megmutatta azt, hogy a fenntarthatóság és a környezeti szempontok semmibevétele milyen árat fizettet velünk emberéletekben és gazdasági szempontból is.

Az ember tehet a járványról

A jelenlegi helyzet ugyanis azért alakulhatott ki, mert az ember szerte a világon felelőtlenül használta a természet erőforrásait, hangsúlyozta az elmúlt hónapokban számos kutató.

Az erdőirtás, a mezőgazdaság kontrollálatlan terjeszkedése, a bányászat és az infrastruktúra-fejlesztés átgondolatlansága, illetve az élővilág mértéktelen használata mind növelték a kockázatát annak, hogy az állati kórokozók átugorhassanak az emberre.

Mit tehet Európa, hogy csökkentse a további, még sokkal súlyosabb krízisek kockázatát

A tanulmány szerzői az alábbiakat javasolják:

  • Az emberek jóllétét jelző indikátorokra kell cserélni a GDP-t. El kell fogadni, hogy az emberi jóllét csak a természet teljesítőképességén belül képzelhető el.
  • Ki kell vonni a szenet a világ energiatermeléséből, és ezt a törekvést függetleníteni kell az elszigetelt érdekcsoportok befolyásától.
  • A támogatási programokban a társadalmi csoportok fogyasztása közötti jelentős különbség mérséklésére kellene inkább áldozni, a fenntarthatatlan mezőgazdasági termelés változatlan formában való megőrzése helyett
  • A közvélemény figyelmét még a politikai döntések meghozatala előtt fel kell hívni a klímaváltozás, illetve az emberi tevékenységgel összefüggő más káros folyamatok elleni lépések szükségességére. Ez azért fontos, mert így megelőzhető (vagy legalábbis csökkenthető) a tájékozatlanságból adódó ellenkezés.
  • Küzdeni kell az álhírek ellen, mert az ellenérdekelt csoportok legalább akkora erőforrásokat mozgósíthatnak a közvélemény manipulálására, mint a hivatalos szervek.
  • A legnehezebb és legfontosabb kihívás a gazdaság szereplőinek meggyőzése a változtatások szükségességéről. El kell hinniük, hogy az új típusú gazdaságban jobb üzleti lehetőségeket találhatnak, mint a régi, szénalapú iparágakban.

Az EASAC teljes jelentése ide kattintva olvasható.

További források • MTA