Orbán mögött a lengyel kormány, de a brüsszeli pénz nélkül Budapest és Varsó sem vigadhat.
HIRDETÉSMinden tagállam számára komoly következményei lesznek annak, hogy a magyar és a lengyel kormányfő blokkolta az Európai Unió következő hétéves költségvetésének és a gazdaságélénkítő csomagnak az elfogadását. Ezzel a két rebellis ország is rengeteg forrástól esne el.
A két ország azért vétózott, mert jövő évtől jogállamisági feltételekhez kötnék a kifizetéseket. Budapest és Varsó álláspontja szerint ez zsarolás és intézményesített rabszolgaság.
A lengyel igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, „az Európai Parlamentben német politikusok kezdeményezésére született javaslat ellentétes Lengyelország alapvető érdekeivel. Nem számít, milyen következményekkel jár ez számunkra, minden lengyel politikusnak egységesen el kell utasítania az ilyen megoldásokat. Nem értünk egyet a belügyeinkbe történő ilyen radikális beavatkozással.”
Brüsszeli politikusok szerint Orbán Viktor túszul ejtette az uniót, és az egész válságkezelést.
Vermes Ádám politikai elemző úgy látja, hogy „valójában mindkét országnak szüksége van erre a pénzre, mert e két ország az uniós források fő kedvezményezettje, valamint a koronavírus-járvány második hulláma őket is súlyosan érintette. Ezért azt gondolom, hogy a két szélhámos kormány célja is az, hogy megállapodás legyen a decemberi zárószavazásra.”
A helyreállítási alapot is érintő magyar-lengyel vétó súlyos érvágás a válságot erősen megszenvedő több dél-európai ország számára.
Bennfentesek szerint Orbán és Morawiecki arra játszik, hogy a „nagyok”, a francia elnök és a német kancellár, a gyors gazdasági segítség oltárán feláldozza a jogállamisági feltételt - tovább puhítva azt.