rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A tengerszint emelkedése akár el is tüntetheti a Föld színéről Hamburgot és New Yorkot

euronews_icons_loading
A tengerszint emelkedése akár el is tüntetheti a Föld színéről Hamburgot és New Yorkot
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A Climate Now-ban havonta értesítjük Önöket arról, valójában mi is történik a bolygónkon. Ebben az epizódban az olvadó jégre, az emelkedő tengerszintre koncentrálunk, és arra, mit jelent ez számunkra.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatásának adataival kezdünk. A valaha mért legmelegebb október volt Európában. A hőmérséklet 1,6 Celsius fokkal emelkedett az 1981 és 2010 között mért átlag fölé.

Data from the Copernicus Climate Change Service
Data from the Copernicus Climate Change ServiceData from the Copernicus Climate Change Service

Melegebb volt, Nyugat-Európában pedig esősebb és nagyon viharos. Az Alex nevű vihar végigsöpört a régión, emberéleteket követelve, pusztulást és áradásokat hozva magával.

Data from the Copernicus Climate Change Service
Data from the Copernicus Climate Change ServiceData from the Copernicus Climate Change Service

Ezt tükrözik is az adatok: a kékkel jelölt területeken több eső esett a szokásosnál októberben.

Euronews
Precipitation anomalyEuronews

Ha megnézzük a talajnedvességet, ott is azt láthatjuk, hogy a kék területek nedvesebbek az átlagnál. Ugyanakkor a Kaukázusban, Ukrajnában és Nyugat-Oroszországban a szokásosnál szárazabb volt az időjárás a múlt hónapban.

Október másik nagy híre a sarkvidéki jég rekordalacsony kiterjedése. A pirossal jelölt területeken valójában jégnek kéne kialakulnia ebben az évszakban, de nincs ott semmi. Egy vonal mutatja, amit északkeleti átjáróként ismernek – ez elméletben egy hajózási út Ázsia és Európa között. Az utóbbi négy hónapban teljesen jégmentes volt.

Data from the Copernicus Climate Change Service
Data from the Copernicus Climate Change ServiceData from the Copernicus Climate Change Service

A jég eltűnőfélben van a Sarkvidék egyes részeiről, és az Antarktiszon, valamint Grönlandon is olvad. Fontos észben tartani, hogy az Északi-sarkon olvadó jég nem emeli meg a tengerszintet, mert a jég itt eleve a Jeges-tengeren lebeg. A szárazföldön elolvadó jég azonban megemeli a tengerszintet.

Ez a jelenség egyre gyorsul, amely felveti a kérdést, vajon az Északi-sark és Grönland hogyan fog reagálni a bolygó felmelegedésére. Riporterünk, Jeremy Wilks több szakértővel is beszélt, hogy többet tudjunk meg erről- kezdjük Németországban!

Potsdamban Anders Levermann azt szimulálja, hogyan fog megemelkedni a tengerek szintje az Antarktisz jegének olvadásától. Előrejelzései azt mutatják, hogy a már folyamatban lévő globális felmelegedés 1 Celsius fokos szintje idővel két és fél méterrel fogja megemelni a tengerek szintjét – több száz év múlva. A felmelegedés fokozódásával az Antarktisz teljesen megváltozik:

„Az első dolog, ami az Antarktiszon fog történni, és ami valójában máris történik, hogy a Nyugat-Antarktiszon a jég elkezd olvadni, és instabillá válik" - magyarázza a folyamatot Anders Levermann, a Potsdami Klímakutató Intézet tudósa. "A következő dolog, ami akkor következik be, ha a felmelegedés eléri a két-három fokos szintet, hogy a kelet-antarktiszi Wilkes-medencében kezd olvadni a jég, és ez is instabilllá válik.”

A tudósok aggódnak amiatt, hogy az Antarktisz hatalmas Thwaites-gleccsere hamarosan összeomlik – ezzel akár hirtelen, 60 centiméternyi tengerszint-emelkedést is okozhat. A Brit Antarktiszi Kutatóprogram nemrégiben fedezte fel, hogy a melegebb tengervíz megolvasztja a gleccser jegét, ahogyan az eléri az óceánt.

"A meleg víz a tengeren lebegő szelfjég alá hatol, és megolvasztja azt" - magyarázza Robert Larter, tengeri geofizikus, a British Antarktiszi Kutatóprogram munkatársa. "Ez pedig nagyon fontos, hiszen ez a lebegő szelfjég akadályozza meg a belső jég áramlását. Ha ez elveszíti a teljességét, akkor a belső jég áramlása felgyorsul. Szóval több jég kerül a tengerbe.”

Grönlandon a jégpajzsok peremeinek leszakadása (szakmai nyelven jégborjadzás) és a felszíni olvadás felgyorsult az utóbbi 20 évben. A változásokért az időjárás fordulatai okolhatók Dr. Ruth Mottram szerint, aki a Dán Meteorológiai Intézet klímatudósa.

"Télen sokat esik a hó, ami teljesen normális Grönlandon. Vannak évek, amikor sok hó esik, máskor pedig kevesebb. Szóval nagy a változékonyság. De azt is látjuk, hogy több az eső. Habár azonos mennyiségű a csapadék, ebből több az eső, mint a hó. Szóval sok különböző folyamat zajlik.”

Az utóbbi öt évben a tengerek szintje több mint 5 milliméterrel emelkedett évente, ennek üteme pedig gyorsul, ahogyan a szén-dioxid-kibocsátás folytatódik.

Levermann professzor előrejelzése sötét képet fest:

Ha minden ugyanígy megy tovább, akkor a század végére négy fokkal lesz melegebb, ez pedig hosszú távon több mint tíz méterrel emeli meg globálisan a tengerszintet. Ez pedig azt jelenti, hogy el kell hagynunk az olyan tengerparti városokat, mint New York, New Orleans, Rotterdam és Hamburg

Több információt olvashat az emelkedő tengerszintről és az adatokról weboldalunkon, az euronews.com/climate now-n.