rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A vesztegzár fenntarthatatlan - a koronavírus-járvány kezelésének öt kritériuma

Spanyolország
Spanyolország   -   Szerzői jogok  Manu Fernandez/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

A koronavírusjárvány első hulláma idején bevezetett korlátozásokról hamar kiderült, hogy nem lehet addig fenntartani őket, amíg a gyógyszergyártók használható vakcinát fejlesztenek ki vagy megtalálják a gyógymódot a Covid19-re. Mik azok az előfeltételek, melyek alapján fel lehet oldani a korlátozásokat?

Az új típusú koronavírus-járvány soha nem látott kihívás elé állította a világot. A Világbank jelentése szerint a második világháború óta nem látott recesszióba sodorta az országokat a járvány, több millió ember vesztette el munkáját és nőtt a szegénységben élők száma. Ugyan a koronavírus terjedésének ütemét sikerült lelassítani, de hatalmas árat fizettek érte az emberek és az államok. A világ egyik legelismertebb egészségügyi szaklapja, a The Lancet új tanulmányában) kilenc gazdaságilag fejlett országot és régiót vizsgált, hogy milyen korlátozásokat vezettek be és azok hogyan hatottak a gazdaságra, valamint a társadalomra.

A cikk írói hangsúlyozták, hogy minden ország, régió más és más társadalmi, gazdasági helyzetben van, így nem biztos, hogy minden ország számára ugyan az a recept beválik, viszont fontos egymástól tanulni, megosztani a tapasztalatokat, és a megfelelő példákat alkalmazni.

A The Lancet által vizsgált országok, illetve régió: Hongkong (mint Kína autonóm területe), Japán, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea, Németország, Norvégia, Spanyolország és az Egyesült Királyság. Az ottani intézkedések és hatásaik alapján öt előfeltételt neveztek meg, amelyek alapján fel lehet oldani a korlátozásokat: pontosan tudni kell a fertőzés kiterjedését, fontos a társadalom tagjainak elkötelezettsége, a közegészségügy és az egészségügyi ellátórendszer megfelelő kapacitása, valamint a határok ellenőrzése.

A fertőzöttség helyzete

A kutatók szerint nagyon fontos, hogy percre pontos számadatok álljanak rendelkezésre hol és hányan fertőződtek meg koronavírussal. Így lehet megállapítani a járvány terjedésének mértékét és útját. Ez alapján lehet célzott intézkedéseket hozni. Ám sajnálatos módon sok ország nem tartotta fontosnak egy ilyen adatkezelési és elemzési hálózat kiépítését. A vizsgált országok közül Hongkong és Dél-Korea hamar kiépítette az adatfeldolgozó rendszerét, Spanyolország és az Egyesült Királyság viszont sokat küzdött a valós adatok begyűjtésével.

Kin Cheung/Copyright 2018 The Associated Press. All rights reserved
HongkongKin Cheung/Copyright 2018 The Associated Press. All rights reserved

Közösségi elkötelezettség

Ahhoz, hogy egy társadalom újra megnyíljon, nagyon fontos, hogy az emberek ismerjék a probléma súlyát és tudják, mit kell tenniük a saját védelmükben. Ideális esetben a hatóságok megértik milyen helyzetben vannak az emberek, nyíltan tájékoztatják a lakosságot és hiteles tanácsokkal látják el őket.

A maszkviselés és a távolságtartás fontosságában mindenhol egyetértenek, ám ez utóbbi hossza még országon belül is változhat.

Hongkongban, Szingapúrban és Norvégiában az 1 méter távolság megtartását ajánlják, Németországban és Spanyolországban ez 1,5 méter, míg japánban és Dél-Koreában 2 méter. Az Egyesült Királyságon belül Angliában az emberek közti ajánlott távolság 1 méter, ám máshol már 2 méter. Új-Zélandon a nyilvános helyeken 2 méter megtartását kérik, de az iskolákban és a munkahelyeken elengedőnek tartják az egy méter távolságot.

Az arcmaszk használatában sincs egyöntetűen elfogadott álláspont. A legtöbb országban kötelező a tömegközlekedésen, üzletekben, hivatalokban a viselése, Új-Zélandon azonban ezt nem tették kötelezővé.

Frank Augstein/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
LondonFrank Augstein/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

A népegészségügy kapacitása

A cikk szerzői szerint nem kérdéses, hogy a járvány miatt bevezetett korlátozások feloldásához alapvető fontosságú a megfigyelési rendszer kiépítése, amelyben pontos adatok vannak az aktív esetekről, az elvégzett tesztekről, a pozitív esetek kontaktkutatásáról. Ezen felül el kell különíteni a koronavírus-fertőzötteket és segíteni a bajban. Ázsiában a fertőzötteket általában kórházakban vagy más létesítményekben helyezik el, míg Európában az enyhébb tüneteket mutatók az otthonaikban tölthetik a karantén időszakot.

A tesztelési protokollok is országonként változnak. Norvégiában például bárki teszteltethetni magát a körzeti orvos előzetes értékelése nélkül, ha érzékeli magán a tüneteket. Dél-Koreában a tömeges tesztelésben hisznek. Országszerte 638 szűrőközpont és 118 tesztközpont nyílt, naponta összesen 20 ezer tesztet képesek elvégezni és kiértékelni.

Ahn Young-joon/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Dél-KoreaAhn Young-joon/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.

Az egészségügyi ellátórendszer kapacitása

A járványhelyzet kezeléséhez szintén kulcsfontosságú, hogy az egészségügy felkészüljön a tömeges megbetegedésekre, elegendő kórházi ágy, felszerelés és egészségügyi dolgozó álljon rendelkezésre. Ebbe beletartozik az is, hogy az egészségügyi dolgozók számára legyen elegendő védőfelszerelés.

A koronavírus-járvány kezdetén minden országban gondot okozott, hogy kevés az ápoló, az orvos és a lélegeztetőgépeket kezelni tudó szakember, valamint a védőfelszerelés. Spanyolországban éppen ezért a koronavírussal fertőzöttek több mint 10 százaléka egészségügyi dolgozó volt. Ezzel szemben Hongkongban, Dél-Koreában és Szingapúrban külön képzést is kaptak az egészségügyi dolgozók, hogyan tudják helyesen használni a védőfelszerelést és megvédeni magukat a kórtól.

Manu Fernandez/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
SpanyolországManu Fernandez/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.

Határellenőrzés

A nyári határnyitással Európában a koronavírus-járvány újabb hulláma indult el. A The Lancet cikke szerint, ha nem akarják újra lezárni a határokat, erre csak az utazók szigorú ellenőrzése lehet megoldás, ahogy azt Hongkong, Új-Zéland, Dél-Korea és Szingapúr is csinálta. Mindenkit, aki belép az országba, tesztelik és 14 nap karanténba küldik. A Japánba érkezőknek szintén kötelező a 14 nap karantén.

Az európai országok lassabban vezették be a maguk határvédelmét és sok a kivétel is. Spanyolországba nyáron az EU-tagországokból utazhattak, nem kellett karanténba vonulniuk érkezés után. Norvégia beengedte a többi északi ország állampolgárait. Németország pedig az országokról felállított veszélyességi lista alapján szab karantént.

Sven Hoppe/AP
NémetországSven Hoppe/AP

A kutatók szerint egyértelmű, hogy a COVID-19 miatt bevezetett korlátozások feloldása nem azt jelenti, visszatérhetünk a járvány előtti normalitásba, hanem azt, hogy alkalmazkodunk az új normálishoz, miközben készen állunk a korlátozások újbóli bevezetésére, ha szükséges.

Forrás: The Lancet