Albánia jelentős szeletet szerezne a világ 16 milliárd dolláros orvosi célú kannabiszpiacából.
Európa egyik legnagyobb illegális kannabiszforrásaként emlegetik Albániát csaknem három évtizede. A balkáni ország fontolóra veszi a marihuna orvosi célú használatának legalizációját. Elemzők szerint bonyolult folyamat kezdetén van Tirana, írja a balkaninsight.com.
Fordulat a szocialisták körében
2014 novemberében kezdődött érdemi vita a kannabisz egészségügyi használatának szabályozásáról egy üzletember, Koco Kokedhima , későbbi szocialista parlamenti képviselő kezdeményezésére. Meggyőződéssel állította, hogy az ország hasznára válna a törvényi keretek megalkotása.
Párttársai akkor meg voltak győződve arról, hogy Albánia erre még nem áll készen, és a kérdés lekerült a napirendről.
Majdnem hat év elteltével, 2020. május 9-én Albánia szocialista miniszterelnöke, Edi Rama bejelentette, hogy kormánya egy évvel ezelőtt megkezdte a törvénytervezet kidolgozását, hogy a parlament elé lehessen terjeszteni a kannabisz orvosi célú használatának szabályozásáról szóló tervezetet.
Dollármillárdokban mérhető a globális piac
A törvényjavaslat szövegét hamarosan véglegesítik. A hírre sokan felkapták a fejüket szerte Európában, annak ellenére, hogy már 22 európai országban legális keretek között zajlik a kannabisz orvosi célú használata.
A tervezet támogatói szerint a legalizációval Albánia hatalmas szeletet szerezhetne meg a blobális egészségügyi kannabiszpiacból, amit tavaly több mint 16 milliárd dollárosra becsültek.
Félelmek, választási ígéretek, összefonódás
A törvényjavaslat ellenzői attól tartanak, hogy a szabályozás rossz üzenetet küldene Albánián belül, erősítve a már létező illegális mechanizmusokat.
A most hatalmon lévő miniszterelnök 2013-ban kampányolva ígéretet tett a törvénytelen kannabisztermesztés és –kereskedelem felszámolására. Albánia hatalmas termőhelyei azóta is tovább működnek, néhány látványos rendőrségi akciótól eltekintve az elosztóhálózat is zavartalanul tevékenykedik.
Az ellenzék és ügyészek a politika, a hatóságok és az illegális kannabiszpiac szereplői közötti összefonódások lehetőségére figyelmeztettek többször, ugyanis a kormány drogpolitikája ellenére a termelés növekszik.
A miniszterelnököt és pártját bírálók attól is tartanak, hogy az orvosi céllal történő használat legalizációjáért azért tesz lépéseket a kormány, hogy megszerezzék azon tömegek támogatását, akik az illegális marihuánapiacból élnek. Ettől tart Monika Kryemadhi, az ellenzéki Szocialista Integrációs Mozgalom (LSI) vezetője is.
A civil társadalmi csoportok szintén szkepticizmust fejeztek ki: Sotiraq Hroni, az IDM Demokrácia és Mediáció Intézetének igazgatója úgy látta, hogy a kezdeményezés célja, hogy a hatalmon lévők több szavazatot nyerjenek, és eltereljék a figyelmet az ország előtt álló valós kihívásoktól.
A kormány válasza
A törvényjavaslat kidolgozói és a kormány szerint pont a kihívásokkal teli időkben nem engedheti meg magának egy kevésbé tehetős balkáni ország, hogy ne foglalkozzon a kérdéssel.
A közelmúltban több pusztító földrengés, idén az új koronavírus-járvány hozza nehéz helyzetbe az albán gazdaságot. A bajokon jelentősen enyhíthet, ha Európa egyik illegális termelőjéből az orvosi céllal felhasznált kannabisz legális forrásává válik Albánia a világpiacon.
A törvényjavaslatnak lelkes támogatói is vannak, akik már most a foglalkoztatás javulását, növekvő adóbevételeket, az export és a külföldi befektetői kedv erősödését remélik.
Félő, hogy nem az albán kistermelők nyernek nagyot
A drogpolitika reformjával foglalkozó amszterdami szakértő, Tom Blickman, a Transnational Institute munkatársa szerint a részletekben lappang a lényeg. Hangsúlyozza, hogy bár még nem ismert teljességgel az albániai szabályozási terv, de gyaníthatóan a nagy, külföldi kannabisztársaságok húznak hasznot az új helyzetből, nem azok a kistermelők, akik a jelenlegi illegális piacot ellátják.