Sportra és rekreációra viszont csaknem az EU-átlag háromszorosát költötte el az Orbán-kabinet 2018-ban.
HIRDETÉSSportra, rekreációra és vallásra az EU-ban kiemelkedő arányban költött a magyar kormány 2018-ban is, az egészségügyi kiadások tekintetében viszont sereghajtó. Kiemelkedően sok pénz megy el a bürokráciára a magyar költségvetésből - derül ki az Eurostat csütörtökön közölt adataiból.
Éllovas Magyarország egyes területek finanszírozásával
Holtversenyben Görögországgal GDP-arányosan Magyarország költött 2018-ban a legtöbbet a közszférára (8,3 %), ez 2,5 százalékkal magasabb az EU-átlagnál* (5,8 %). A legkisebb arányban Írország szánt erre a területre pénzt (3,1 %).
Gazdasági ügyekre csak Cipruson fordítottak nagyobb arányban kormányzati forrásokat, ott 9,9 százalék volt ez az arány, Magyarországon 7,7. Ide tartoznak például a közlekedéssel, mezőgazdasággal kapcsolatos állami kiadások, de például a kommunikációra költött összegek is. Az EU-átlag 4,2 %. A legkisebb arányban, 2,3 %-ot Írországban költöttek.
Kicsivel az EU-átlag (1,3 %) alatti arányban költött a magyar kormány védelemre (0,9%). Lettország szánt GDP arányosan a legtöbbet erre a területre, 2,1 százalékot, a legkevesebbet pedig Írország (0,3 %).
Közrendre és közbiztonságra az EU-átlagnál 0,6 százalékkal többet szánt az Orbán-kabinet, 2,3 százalékot. Ez a harmadik legmagasabb arány Bulgária (2,5%) és Horvátország (2,4%) után. A legkisebb arányban a dánok költöttek (0,9%).
Sportra, rekreációra és vallásra a GDP 3,2 százalékát fordították Magyarországon 2018-ban. Ez csaknem a háromszorosa az EU-átlagnak (1,1%), és 1,2 % százalékkal több, mint a második helyezett Észtországban. 2017-ben Magyarország többet fordított ezekre a célokra, akkor ugyanis 3,5 százalékot költöttek erre a három területre.
Egészségügyből sereghajtó Magyarország
Az EU-átlagnál valamivel nagyobb arányban ment pénz az oktatásra, fél százalékkal, a GDP 5,1 százaléka. Ezzel Magyarország holtversenyben a tizedik. Első Svédország 6,9 százalékkal.
Az EU-tagállamok átlagosan a GDP-jük 18,6 százalékát költötték szociális juttatásokra. Magyarországon ez az arány több mint 5 százalékkal alacsonyabb, 13,3 százalék, ezzel a középmezőnyben szerepel az EU-tagállamok közt. Arányosan a legtöbbet Finnország (24,1%) és Franciaország költötte (23,9%), a legkisebb arányban pedig Írország (9 %) és Málta (10,9%).
Az egészségügyre fordított összeg Magyarországon arányaiban a harmadik legkevesebb, 4,7 százalék. Romániában és Luxemburgban is ez volt az arány 2018-ban. Kevesebbet egyedül a ciprusi (2,7 %) és a lett kormány szánt erre a területre. A legnagyobb GDP-arányban Dánia (8,3%) és Ausztria (8,2 %) költött egészségügyre.
Nincsenek jelentős különbségek a környezetvédelemre fordított összegben arányaiban az EU-tagállamok közt. Magyarországon arányosan az egyik legkevesebbet költötték, 0,4 százalékot, de az EU-átlag is "csak" 0,8 százalék. Az erre legtöbbet fordító Hollandiában pedig 1,4 százalék volt ez az arány.
*= Az Eurostat adatai a 2018-as évről szóltak, az EU-átlag az Egyesült Királyság adataival együtt értendő.