Az országban a műanyag palackok 97 százalékát visszagyűjtik. Ez a betétdíjas rendszernek és az újrafeldolgozott műanyagok csökkenő adójának is köszönhető.
HIRDETÉSA műanyag palackok visszaváltása már a mindennapivá vált a norvégok életében. Néhány koronát még vissza is kapnak értük.
„Amit csak lehet, mindent visszaváltok. Összegyűjtöm őket, aztán visszahozom, ha megtelt a szatyrom” – mondta egy asszony.
Ez már teljesen bevett szokás Norvégiában, ahol évente több mint egymilliárd műanyag palackot és dobozt gyűjtenek be. A betétdíjas rendszernek köszönhetően az ilyen műanyag csomagolások 97 százalékát újrahasznosítják. Ez az arány Svédországban 85-90 százalék, Franciaországban pedig fájdalmasan alacsony, mindössze a felét hasznosítják, a többi megy a szemétdombokra.
A Norvégiában begyűjtött műanyagot az Oslo melletti Festsundban gyűjtik és bálázzák, hogy aztán a gyárakban újra palackot készítsenek belőlük. Norvégiában viszont minden műanyag palack legalább 10 százalékban újrafeldolgozott anyagot tartalmaz.
„Az Európai Unióban sok helyen betiltják az egyszer használatos műanyagokat, ugyanakkor újrahasznosítási céljaik is vannak. A tagállamoknak 2025-ig a műanyagpalackok 77, 2029-ig pedig 90 százalékát vissza kell gyűjteniük. Szerintünk ezt csak a betétdíjas rendszerrel lehet elérni” – mondta a TOMRA gyűjtőrendszer alelnöke, Harald Henriksen.
A norvég kormány még ennél is tovább akar menni. Fokozatosan csökkenő adókkal serkentik az újrafeldolgozott műanyagok használatát, amelyek jelenleg még drágábbak az újaknál.
A WWF számításai szerint világszerte 15 tonnányi műanyag kerül a tengerekbe. Percenként.