Trappista szerzetesek és magyar tanácsadók segítségével zajlanak fejlesztések a szennyvizek teljes újrahasznosításáért.
A trappista szerzetesek 1884-ben kezdtek sört főzni Koningshoevenben. Az üzemet ma is ők működtetik - évi 145 000 hektoliter sört állít elő, óránként tízezer üveget palackoznak. Mindennek megvan az ára: a tízezer üveg sör mellé 15 köbméter szennyvíz is legördül a gyártósorról.
- Naponta hétszer imádkozunk, reggel négykor kezdjük az elsőt. Köszönetet mondunk Istennek a teremtésért, annak szépségéért és tisztaságáért - mesélt munkájukról Izsák testvér, a sörfőzde igazgatója. - Ugyanakkor súlyosan szennyező tevékenységet folytatunk. Ezért az a célunk, hogy ezt a vizet visszaadjuk a természetnek, amihez meg kell tisztítani. A végső cél az lenne, hogy olyan vízzé alakítsuk a szennyvizet, amit akár meg is lehet inni.
A sörfőzde szennyvizéből 200 növényfaj segítségével naponta 438 köbmétert tudnak kezelni egy speciális üvegházban. A víz a növények gyökerei között folyik keresztül, ahol 3000 baktériumfaj segíti a tisztulási folyamatot. A létesítmény hamarosan képes lesz kivonni a szenet, a nitrogént és a foszfort a szennyvízből.
- Gyakorlatilag egyfajta luxusszállodát építünk baktériumok számára, hogy elemükben érezzék magukat és a munkájukra tudjanak koncentrálni, a víztisztításra - magyarázta Koller István, a Dommeli víztisztító üzem vízkezelési tanácsadója.
A sörfőzdében elért eredmények egy európai kutatási projekt részei, amelynek a célja a vízgazdálkodás hatékonyságának javítása. A tudósok új megközelítések, megoldások és üzleti modellek kidolgozásával növelni akarják a víz szerepét a körkörös gazdaságban.
- Számos lehetőséget látunk a szennyvíz-újrahasznosításban, akár energetikai célra - hő vagy biogáz útján - vagy a vízben lévő tápanyagok újrahasznosítási célú kivonásával - magyarázta a Nextgen projekt koordinátora, Jos Frijns környezetvédelmi mérnök.
A projektnek része egy holland kertészet is, ahol négyezer tonna koktélparadicsomot állítanak évente. A vizet egy teljesen zárt rendszerben keringetik, a szennyvizet folyamatosan tisztítják és újra felhasználják. A több mint kilenc hektáros ültetvény fő vízforrása az eső.
- Az esővíz nátriumtartalma alacsony, és a nátriumra nincs szükségük a növényeknek. Ha nincs elég eső, akkor használunk vezetékes vizet, amit sótalanítunk - magyarázta a kertészet környezetvédelmi tanácsadója.
A kutatók a természetes esővíz-tározókból kiindulva új megoldásokat keresnek a vízzel való takarékoskodásra is.