A német kancellár a menekültek méltányos és igazságos elosztását sürgette Sebastian Kurz osztrák kancellárral közös sajtótájékoztatóján.
HIRDETÉSMindenkitől kompromisszumkészséget igényel az Európai Unió következő hétéves költségvetésének összeállítása, a nettó befizetők pedig szorosan együttműködnek az ügyben - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben, miután Sebastian Kurz osztrák kancellárral tárgyalt.
A német kormányfő osztrák kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság távozása révén az eddiginél is nagyobbak a nettó befizetőkkel szembeni elvárások, de ettől még nem biztos, hogy tényleg több pénzt tudnak majd az EU rendelkezésére bocsájtani.
- Ausztria és Németország ugyanabban a helyzetben van most, hiszen mindketten nettó befizetők vagyunk, és természetesen vannak bizonyos korlátaink. Mindannyian tudjuk, hogy az Egyesült Királyság kilépése megnövelte az elvárásokat a nettó befizetők felé, de ez nem jelenti azt, hogy a lehetőségeik is jobbak lettek. Ezért nagyon szorosan együttműködünk ebben a kérdésben - mondta Merkel.
Nagyon alaposan megtárgyaljuk, hogy mire költjük a pénzünket - ismételte meg a kancellár.
A jelenlegi költségvetési tervezet nem fog átmenni
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke új javaslatot terjeszt elő a 2021-2027-es büdzsé ügyében február 20-ra összehívott rendkívüli EU-csúcs előtt. Sebastian Kurz elmondta, hogy a nettó befizető országok vezetői már hétfőn egyeztetik álláspontjukat egy telefonkonferencián, majd külön-külön tárgyalnak az Európai Tanács elnökével.
Hangsúlyozta, hogy az eddigi - az Európai Bizottság által készített - javaslat elfogadhatatlan, a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összeg túl nagy a nettó befizetőknek.
Angela Merkel arra a kérdésre, hogy hajlandó-e az osztrák kancellárhoz hasonlóan vétót emelni, ha országának nem megfelelő a költségvetés, kifejtette, hogy valamennyi tagállam egyetértése szükséges a büdzsé elfogadásához, így bármelyik megakadályozhatja a megállapodást, de egyik sem érdekelt abban, hogy ne legyen közös költségvetés.
Hozzátette, hogy nem az összeg nagysága az egyedüli döntő szempont, az is fontos, hogy mire költik a pénzt. Kiemelte, hogy Németország különleges helyzetben van, mert a volt NDK területén fekvő tartományai „továbbra is a fejlettség egészen más szintjén állnak, mint a régi tartományok", így nagyobb szükségük van az EU-s támogatásokra.
A két politikus Kurz Twitter-bejegyzése szerint Líbiáról, szomszédságpolitikai kérdésekről és a klímavédelemről is egyeztetett.
Merkel a menekültek igazságos elosztását sürgeti
A német és az osztrák kancellár a nemzetközi migrációval kapcsolatos kérdésekről is tárgyalt. Erről Angela Merkel elmondta, hogy a méltányos és igazságos elosztás elvét is rögzíteni kell az EU új közös menekültügyi rendszerében. Kiemelte, hogy Ausztria és Németország egyaránt érdekelt a közös menekültügyi rendszer reformjában, ugyanis mindkét ország „nagymértékben hozzájárul a migránsok, menedékkérők, illetve menekültek befogadásához", és a másodlagos migráció - a menedékkérők EU-n belüli mozgása - is nagyjából egyformán érinti őket.
Berlin és Bécs „egy fair, és mindent együttvéve igazságos elosztásban érdekelt" - közölte, hozzátéve, abban viszont nincsen egyetértés, hogy újra kell-e indítani a hajós járőrözést az EU Sophia nevű földközi-tengeri műveletében.
Nem teljes az egyetértés
Sebastian Kurz aláhúzta: Ausztria elutasítja a hajók járőrözésének újraindítását, mert a művelet eddig is csak a migráció erősödését ösztönözte. Szerinte a Sophia-misszió eddig sem a líbiai fegyverembargó ellenőrzéséről és az embercsempészet felszámolásáról szólt, hanem az embercsempészek szervezésében Észak-Afrikából a tengeren az EU felé elindított emberek szállítását végző mentőművelet volt. Ezt pedig nem szabad folytatni, inkább arra kell törekedni, hogy senki ne vágjon neki az életveszélyes tengeri útnak - hangsúlyozta az osztrák kancellár.
Angela Merkel kiemelte, hogy ebben az ügyben eltér a német és az osztrák kormány felfogása. A német álláspont szerint figyelembe kell venni, hogy civil szervezetek számos hajóval vannak jelen a térségben, és felveszik a fedélzetükre az észak-afrikai partokról elindított embereket. Ezért legalábbis meg kell fontolni a hajós járőrözés újraindítását, mérlegelni kell, hogy vonják-e állami felügyelet alá a jelenleg civil szervezetek által végzett tevékenységet - fejtette ki a német kancellár.
A Sophia - korábbi nevén Eunavfor Med - missziót 2015-ben indították az EU tagállamai az Észak-Afrikából az EU-ba irányuló embercsempészet visszaszorítására. Az EU-s hajókra felvett emberek fogadása körüli viták miatt tavaly tavasszal leállították a tengeri járőrözést, így repülőgépekről folytatott megfigyelésre és a líbiai parti őrség kiképzésére korlátozódik a misszió felhatalmazása.