rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Stockholm, a jövő városa

euronews_icons_loading
Stockholm, a jövő városa
Betűméret Aa Aa

A nagyvárosok egyre terjeszkednek. De lehet-e fenntartható a növekedés? Stockholm Európa egyik leggyorsabban növekedő fővárosa, a tervek szerint mégis pozitív szén-dioxid-mérleget próbál elérni 2040-re. A környezetkímélő és a lakosság jólétét növelő digitális innovációk miatt a világ legokosabb városának választották. Lássuk, milyen megoldásokkal találkozhatunk a jövő városaiban.

Az állami bérlakásokból álló Valla lakónegyednek a felújítása során a környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontokat helyezték előtérbe. A parkolók tele vannak elektromos töltőállomásokkal. A szemétszállítási rendszert is teljesen átalakították. A különböző típusú hulladék különböző színű zsákba kerül, amelyet személyre szabottan dolgoz fel a rendszer. A föld alatt magas nyomású csövek szállítják a hulladékot az elosztóközpontba - nincs pöfögő, forgalmat fenntartó kukásautó.

- Az okostelefonra valós időben kapnak visszajelzést. Mondjuk ha Mrs Svenson ételmaradékot dob ki, erről azonnal értesítjük. Mrs. Svenson, köszönjük, hogy 1,2 kilogramm szerves hulladékkal hozzájárul a biogáz-fejlesztéshez. A kidobott szemét mennyisége alapján történik majd a fizetés is - magyarázza a rendszer működését a szemétszállító cég vezetője, Patrick Haraldsson.

A svéd főváros egyik fő prioritása a fenntartható közlekedés. Ezt segítik azok a forgalomszámláló érzékelők, amelyeket a város egyik közlekedési csomópontjánál szereltek fel.

- Régebben ilyen adatokra 1-2 évet kellett várni. Most meg majdnem valós idejű adatokat kapunk, mindössze 15 perces késéssel. Ha változtatunk valamin, azonnal érkezik a visszajelzés, ami nagyon jó - mondja a rendszert szállító IBM svédországi értékesítési igazgatója, Stanley Ekberg.

A kibocsátáscsökkentés egyik fontos módszere az energiapazarlás megszüntetése. A szerverparkok - amelyekből rengeteg van egy okosvárosban - nagyon sok hőt termelnek. A Glesys szervereket üzemeltető cég a gépek által termelt hőt betáplálja a közeli hőerőmű rendszerébe.

- Ez egy zöld szerverpark, ahelyett hogy a gépek hőjét elfüstölnénk a levegőbe, még pénzt is kapunk a fűtési cégtől, megvásárolják tőlünk a meleget - magyarázta szerverpark menedszer, Joakim Jarstorp.

2019-ben a negyed fűtését biztosító hőközpont 30 000 lakást fűtött szerverparkok, szupermarketek, sőt krematóriumok veszteséghőjével. A cég szeretne tovább terjeszkedni, és más hőbeszállítók előtt is megnyitni a rendszerét.

- Kisebb termelési egységek lesznek szétszórva a fűtési rendszerben, és minden hővel, amit betáplálnak a rendszerbe, kevesebbet kell előállítani a központi erőműben, javul az energiamix - mondta az Euronewsnak Martin brolin, a Stockholm Exergi munkatársa.

A két úttörő város, Barcelona és Köln után Stockholmban is tizenkét környezetbarát technológiai megoldást állítottak munkába. A Growsmarter projekt záróbuliját Stockholmban tartották, ahol a polgármester ambíciózus klímacélokat fogalmazott meg.

- A célunk, hogy a város ne kibocsásson, hanem megkössön szén-dioxidot. Egy szén-dioxidot megkötő rendszert fejlesztünk, és a fosszilis energiát már ma sem használó fűtési rendszerünkkel együtt ez azt jelenti, hogy 2040-re Stockholm lehet a világ első karbon-pozitív városa - mondta Anna Jönig Jerlmyr.

A Stockholmban kidolgozott technológiai megoldásokat több másik európai város - így Porto, Valetta és Cork - is tervezi átvenni.