A borjúfókák cseperedését mindig hatalmas érdeklődés övezi Németország egyetlen igazi nyílt tengeri szigetén.
Az év eleje mindig a fókabébikről szól a németországi Helgolandon. November és január között a tenger emlősök partra vetődnek, ekkor születnek meg a kisfókák, amelyek két hetes korukra már 50 kilósra nőnek.
A borjúfókák cseperedését mindig hatalmas érdeklődés övezi Németország egyetlen igazi nyílt tengeri szigetén.
"Szívesen nézem ezt a tévében is őket, rém izgalmasnak találom. De itt, élőben látva még izgalmasabb!" - mondta egy asszony.
Annak érdekében, hogy a nézelődők ne zavarják az állatokat, ösvényeket építettek a dűnék közé, az embereknek 30 méteres távolságot kell tartaniuk a fókáktól. Hiába eszméletlen cuki állatokról van szó, mégiscsak ragadozók, amelyek veszélyesek lehetnek. Egy kifejlett nőstény példány 150 kilót is nyomhat, a hímek a 300-at is elérik, és ha úgy érzik, hogy kicsinyeiket veszély fenyegeti, agresszívvá válhatnak.
Ute Pausch, állatvédő szerint az emberek gyakran megfeledkeznek magukról a fókáék nézése közben és önkéntelenül közelebb mennek hozzájuk. Ami azért sem jó, mert a fókák megszokják az embert, ami a strandszezonban problémás, ha közel mennek a fürdőzőkhöz, és mondjuk beléjük harapnak.
Az idei szezonban nagyjából 530 bébifóka született Helgolandon, a szám évről évre nagyobb.
