Legalábbis erre jutott a luxemburgi székhelyű európai uniós bíróság főtanácsnoka.
A civil szervezetek külföldi támogatását szabályozó magyar jogszabály nem egyeztethető össze az uniós joggal - ismertette az európai uniós bíróság elé került ügyek előzetes vizsgálatával megbízott főtanácsnok állásfoglalását a luxemburgi székhelyű bíróság.
Az ügy előzménye, hogy Magyarország 2017-ben a külföldi szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt fogadott el, amelynek nyomán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az uniós bírságon. A törvény értelmében azok a szervezetek, amelyek egy évben 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kapnak külföldi forrásból, mostantól 15 napon belül regisztrálniuk kell, és „külföldről támogatott szervezetként” kell feltüntetniük magukat.
Campos Sánchez-Bordona spanyol főtanácsnok indítványában úgy vélekedett, hogy az említett feltételek a tőke szabad mozgása korlátozásának minősülnek, az adatok megkövetelt közzététele pedig beavatkozásnak minősül a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít.
A főtanácsnoki indítvány nem köti a bíróságot, a testület csak most kezdi meg az ügy tárgyalását.
