Washington és Brüsszel is arra figyelmezteti Ankarát, hogy súlyosbodni fog a líbiai válság, ha csapatokat küld az ottani kormány támogatására. Líbiában polgárháború van, és ez így vagy úgy, Törökország összes térségi riválisát érinti.
Egymást érik a tiltakozó nyilatkozatok azóta, hogy a török parlament megszavazta csütörtökön a líbiai katonai beavatkozást.
Líbiában a kormány és a hadsereg egy volt tábornoka, Halifa Haftár csapatai harcolnak változó politikai erőviszonyok közepette 2014 óta. Az ország nagy részét mára a tábornok milíciája uralja a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva. Haftárt Törökország térségi riválisai (Egyiptom, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) és Oroszország támogatják. A tábornok egészségi állapotáról ellentmondó hírek keringenek, halálhírét is keltették nem egyszer. A 2015-ben, nemzetközi segítséggel kötött politikai megállapodás nem igazán működik a gyakorlatban. Az egységkormány nem tudja kézben tartani az eseményeket.
Ankara katonai beavatkozása tehát a török és az orosz hadsereg összecsapásával fenyeget, mint korábban Szíriában.
Az amerikai külügyminisztérium és személyesen az amerikai elnök is arra emlékeztette a török államfőt, hogy az amúgy is mélyülő líbiai válságot végképp elmérgesítheti, ha Ankara csapatokat küld a polgárháborús észak-afrikai országba. Az Európai Unió is arra figyelmeztetett, hogy a líbiai helyzetnek nincs katonai megoldása, egyben felszólította Ankarát, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ Líbiára kivetett fegyver-embargóját, és segítse a világszervezet különmegbízottjának vezetésével folyó tárgyalásos rendezést, a berlini folyamatot.
Elemzők arra emlékeztetnek, hogy a török parlamenti döntéssel egy időben a görög, az izraeli és a ciprusi vezetés megállapodott egy új tengeralatti gázvezeték megépítésében, ami a tenger alatti földgázkincset illető viták és a Török Áramlat nevű orosz-török gázvezeték kilátásai miatt is érzékenyen érinti Törökországot.