Az ottani lázadás követelte a legtöbb áldozatot a régióban. A történészek számára sem világos, miért.
HIRDETÉSNicolae Ceaușescu Romániája az egyik legbrutálisabb elnyomó rezsim volt a kommunista országok között.
És a rendszerváltás itt volt a legvéresebb: több, mint ezren haltak meg az utcai harcokban.
Radu Ionescu 17 éves volt, amikor Bukarestben megölték.
– Tizenhárom másik fiatallal együtt ölték meg. A családja ezt a pulóvert kapta vissza napokkal később. Aznap ez volt rajta. Soha nem derült ki, hogyan halt meg – mondta az Európai Történelem Házának történésze, Simina Badica.
A rettegett Szeku
A rendszer egyik fő pillére a rettegett titkosrendőrség, a Securitate volt. A 22 milliós országban félmillió besúgója volt.
A brüsszeli Európai Történelem Házában kiállították a Nobel-díjas erdélyi szász író, Herta Müller aktáját is.
– Ha az embernek a 80-as évek Romániájában volt egy írógépe, minden évben behívták a rendőrségre, hogy gépelési mintát adjon. Manapság orwelli államnak hívjuk az ilyesmit. Az állam az ilyesféle ellenőrzéssel próbálta fenntartani a stabilitását és a nép feletti kontrollt.
Románia volt az egyetlen ország, ahol a forradalom során a diktátort halálra ítélték és kivégezték.
De sok a megválaszolatlan kérdés.
– Továbbra sem tudjuk, miért volt ennyire brutális. Ez egyike azoknak a kérdéseknek, amelyekre a történészek, a múzeumok a románokkal együtt keresik a választ.
És mit jelent a forradalom Romániának és Európának 30 év után?
– A román forradalom leckéje elsősorban a reményről, a szabadságról és az olyan emberekről szól, akik felemelték a hangjukat és kimentek az utcára, hogy visszaszerezzék a méltóságukat és kimondják, ebből nem kérünk.
A forradalom évfordulóján az Európai Parlament határozatban szólítaná fel Romániát arra, hogy tegyen többet a forradalom eseményeinek tisztázásáért.