rendkívüli hír

Real Economy: az európai gazdaság kilátásai

Real Economy: az európai gazdaság kilátásai
Betűméret Aa Aa

A Real Economy új évadának első adása Berlinből, Európa legerősebb gazdaságának fővárosából jelentkezik. A közelgő télhez a gazdasági teljesítmény is alkalmazkodik – lassul. De néha a kihívások új lehetőségeket teremtenek. Görögország jó példa erre, ők ugyanis készen állnak arra, hogy Kínával üzleteljenek. Ez a műsor egyik fő témája, a másik pedig az európai gazdaság talpraállítása. Ez utóbbiról az IMF új vezérigazgatójával, Krisztalina Georgievával beszélgettünk.

Távol-keleti nyitás

Az amerikai nyomás alatt Kína új kereskedelmi partnereket keres, Athén pedig leterítette a vörös szőnyeget. Guillaume Desjardin kelet és nyugat találkozási pontjánál, a pireuszi kikötőben járt utána a Kína és Görögország között bimbózó új gazdasági kapcsolatnak.

2016-ban a pireuszi kikötő Kína „Egy öv, egy út” kezdeményezésének szimbólumává vált. Az állami tulajdonú tengeri áruszállító óriás, a Cosco ekkor lett a kétezer-ötszáz éves kikötő többségi tulajdonosa.

A kétharmados részesedést és a tervezett beruházásokat figyelembe véve ez egy több mint egymilliárd eurós üzlet. Pireuszban egy 21. századi kikötőt akarnak kialakítani, amely a Földközi-tenger legnagyobbja lesz.

A görög tengerészeti miniszter, Johannisz Platkiotákisz így nyilatkozott a kikötő átalakításáról:

„Azt szeretnénk, hogy minél korábban készüljön el a fejlesztés. Természetesen a helyi gazdaság is megérzi majd, hiszen munkahelyeket teremt, és az egész görög gazdaságra is nagy hatással lesz."

Kína szemszögéből Pireusz stratégiailag nagyon fontos helyen van, ez igazolja a hatalmas beruházást. A Szuezi-csatornán Ázsiából Európába érkező áruszállító hajóknak Pireusz kézenfekvő megálló.

„Mi nem Kínát, hanem a kereskedelmet szolgáljuk. Bárkit kiszolgálunk, aki a Szuezi-csatornán át szállít árut Európába, legyen az kínai, indiai vagy ausztrál cég. Ha nálunk kötnek ki, ezek a cégek tíz nappal korábban kezdhetik meg a kereskedelmi tevékenységüket Európában, mintha el kellene menniük az észak-európai kikötőkig" - mondta Tasszosz Vamvakidisz, a helyi konténerterminál igazgatója.

Pireuszban a kínai beruházás túlmutat az új daruk és konténerek telepítésén. A gazdag állami vállalattal való együttműködés miatt a gazdasági válság által sújtott térségben most nőnek az adóbevételek. Az Európai Bizottság viszont azt szeretné, ha szigorúbb felügyelet alatt lennének a stratégiai szektorokban végrehajtott beruházások, a Kínával való kereskedelem pedig kölcsönösen kifizetődővé válna mindkét fél számára. A helyi szakszervezetek azt ugyan elismerik, hogy ma többen dolgoznak, mint korábban, de szerintük rosszabb körülmények között, és kevesebb pénzért.

Európának szüksége van az amerikai-kínai békére

Krisztalina Georgieva október elsején vette át a Nemzetközi Valutaalap irányítását Christine Lagarde-tól. A bolgár közgaszdásszal első hivatalos európai látogatásán beszélgettünk Európa gazdasági kilátásairól.

Georgieva asszony, mit tud Európa, vagy akár Németország csinálni, hogy kilépjen a stagnálásból?

- Mi úgy látjuk, hogy az egyik legfontosabb dolog a következő: sokkal nagyobb beruházásokat kellene végrehajtani a versenyképesség növelése érdekében. Aztán ott van a kutatás-fejlesztés. Az összes európai országnak komoly célokat kell kitűznie, hogy versenyre tudjon kelni a jövőben Ázsiával és az Egyesült Államokkal. Klímapolitika: határozottan úgy gondolom, hogy ez egy olyan történelmi pillanat, amikor Európa irányt mutathat a világnak. A klímatudatos, kibocsájtáscsökkentő fejlődés egy dinamikusabb növekedési pályára állíthatja Európát. Elkerülhetetlen, hogy ez legyen az egész világ jövője, ezért Európának a változások élvonalában kell lennie.

A kereskedelmi feszültség nem enyhül az Egyesült Államok és Kína között. Nincs megállapodás. Ön szerint ez lehetőséget jelent Európa számára?

_- Idén csak 1,1%-os növekedést várunk a kereskedelem terén. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a növekedés kereskedelmi motorja alapjáraton forog. _

Kiszámoltuk, hogy a feszültségek mennyi veszteséget okoznak, és arra jutottunk, hogy 2020-ig nagyjából 700 milliárd dollárt veszít a világgazdaság, a globális GDP 0,8 százalékát.

Ez nem jelentéktelen pénzmennyiség. És nézzük meg, hogyan tevődik össze. Ennek az összegnek csak a kisebbik része származik közvetlenül a vámokból, a nagyobbik fele a bizonytalanság következménye. Úgyhogy mi azon dolgozunk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az Egyesült Államokat és Kínát. Egy megállapodásra van szükség, ami növeli a bizalmat a piacokon. Hosszú távon azonban a fegyverszünet nem elég, egy fenntartható békére van szükségünk. És úgy véljük, hogy Európának komoly kockázatot jelent a mostani helyzet, mert nyitott, exportorientált gazdaságnak számít. Úgyhogy hallatnunk kell a hangunkat.

Ha ez a megállapodás nem jön létre hamarosan, akkor nehéz időszak, esetleg recesszió következik?

- Jelenleg úgy látjuk, hogy ennyire nem lesz rossz a helyzet, de aggódunk amiatt, hogy az elhúzódó kereskedelmi bizonytalanság nagyon rossz hatással lesz a növekedésre.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.