A hetek óta tartó tüntetések hatására sorra hátráltak ki szövetségesei Evo Morales mögül, végül a hadsereg vezetője szólította fel, hogy mondjon le elnöki posztjáról.
Utcai ünnepléssel fogadták Bolíviában a hírt, hogy lemondott az ország elnöke, az alelnök és a szenátus elnöke is. A latin-amerikai országban akkor kezdődtek a kormányellenes tüntetések, amikor kiderült, hogy Evo Morales csalással nyerte meg az elnökválasztást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lakosság felháborodását látva sorra hátráltak ki mögüle szövetségesei, végül a hadsereg vezetője szólította fel arra, hogy mondjon le tisztségéről.
- Létezik Isten. Evo Morales annyi kárt okozott az országnak, de végre távozik, és a megfelelő időben Isten ítélkezni fog felette - mondta egy tüntető.
- Végre szabadok vagyunk, végre megszabadultunk a diktátortól, soha nem volt még ilyen összefogás az országban - mondta egy másik tüntető.
Az október 20-i választási csalásokról Evo Morales úgy véli, hogy puccs áldozata lett. Hatalmát új választások kiírásával próbálta megőrizni, de erre már nem voltak vevők a felháborodott emberek.
- Úgy döntöttem, hogy hallgatok a barátaimra, a szakszervezetekre és a katolikus egyházra és lemondok elnöki posztomról - jelentette be vasárnap.
Miután a hadsereg támogatását is elvesztette, nem volt sok választása. Az ellenzék kitörő örömmel fogadta a bejelentést.
Vezetőjük, Luis Fernando Camacho szerint Bolívia új reményt jelent minden latin-amerikai ország számára. A kommunisták elmennek, szabadság és demokrácia lép a helyükbe. Bolívia segíteni fog Venezuelának is, hogy visszanyerje méltóságát, és minden más országnak, amelyet megaláztak - tette hozzá.
Evo Morales kokacserje-termesztőből lett Bolívia első őslakos elnöke 2006-ban. Népszerűsége és vezetői hitelessége jelentőse megingott 2016-ban, amikor pártja az alkotmánybíróságon támadta meg annak a népszavazásnak az eredményét, amely az elnök újraválaszthatóságát korlátozta. Az alkotmánybíróság végül eltörölte a korlátozást, így Morales idén negyedjére indult az elnöki posztért.