2006 óta először fordult elő, hogy Evo Morales nem szerezte meg a szavazatok többségét az elnökválasztás első fordulójában. Negyedik mandátumáért indul, ami heves lakossági tiltakozást váltott ki, de még mindig nagyon sokan támogatják.
Fordulatot jelez az elnökválasztás Bolíviában, ahol 2006 óta először lesz második fordulója a voksolásnak. Az újrainduló államfő ugyan nagy előnnyel vezet, de nem szerezte meg a szavazatok többségét vasárnap.
HIRDETÉSA választási bizottság a voksok 95 százalékának összeszámlálása után Evo Morales eredményét 45,28 százalékra teszi.
Bolíviai első indián származású elnöke sokáig népszerű volt baloldali politikájával, de most negyedik mandátumáért szállt ringbe, ami csak alkotmánymódosítással, a lakosság többségének akarata ellenére volt lehetséges. A vasárnapi eredményt mindenesetre győzelemként értékelte mondván, hogy a baloldal sorozatban negyedszer volt képes nyerni.
Kihívója a jobbközép ellenzék jelöltje, a volt alelnök, Carlos Mesa, aki a Gázháború néven elhíresült botrány miatt átmenetileg elnök lett az ezredforduló környékén, de két éven belül neki is le kellett mondania 2005-ben. Most mégis rá szavazott a vasárnap voksolók több mint 38 százaléka. Azt mondta ünneplő táborának vasárnap éjjel, hogy immár egyenes az út a győzelemhez.
A szavazatok összesítése egy időre megakadt, amire a nemzetközi megfigyelők magyarázatot kértek, de eddig nem kaptak a bolíviai hatóságoktól. Elemzők arra emlékeztetnek, hogy nem kell választási csalás ahhoz, hogy az ellenérzések dacára újból Morales győzzön, mert a szegények életkörülményei sokat javultak az elmúlt másfél évtizedben, és ezért hálásak neki, ráadásul keveset értenek Mesa gazdaságpolitikai okfejtéseiből.