Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

És Ön tudja, mit ünneplünk nagycsütörtökön?

És Ön tudja, mit ünneplünk nagycsütörtökön?
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Nagycsütörtökkel elkezdődött a húsvéti szent három nap, az egyházi év legfontosabb időszaka. Délelőtt a püspöki székhelyeken országszerte megtartották a krizmaszentelési misét, amelyen a főpásztorok megszentelték a szentségek kiszolgáltatásához használt olajokat.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét, amelyen koncelebrált Michael August Blume apostoli nuncius, a főegyházmegye segédpüspökei, valamint teljes papsága.

Arra emlékezve, hogy Jézus a nagycsütörtöki utolsó vacsorán alapította a papságot, a szertartáson részt vevő mintegy kétszáz pap megújította papi fogadalmait.

A bíboros arról beszélt, hogy az egyház egyik legrégibb szertartása az olajszentelés. Az olajjal "felkenés a lélek különleges ajándékát vagy akár magát a Szentlelket közvetíti".

Kitért arra: a püspökökről és a diakónusokról már nagyon korán úgy tartották, hogy ők látják el a próféták és a tanítók szolgálatát. A mai világban azonban nem könnyű prófétának lenni. Csökken az emberek érdeklődése az egyház iránt, "szétszórtság vesz minket körül", és sokszor "magunkban is küzdenünk kell a lelkesedésért".

"És mégis, Krisztus erejére, világosságára a világnak ma talán jobban szüksége van, mint bármikor" - fogalmazott.

"Prófétai küldetésünk elsősorban azt kívánja, hogy tanúságot tegyünk hitünk alapvető igazságairól, ennek alapján pedig "rátalálhatunk a helyes cselekvés útjára" - tette hozzá Erdő Péter.

Nagycsütörtökön este az utolsó vacsorát idézik fel a katolikus templomokban. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ez után elhallgatnak, és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok "Rómába mennek". A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amellyel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát.

Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig, a feltámadás ünnepéig az egyház nem mutat be szentmisét.