Cáfolt az EB a magyar kormányszóvivő azon állítását, miszerint a menekülteknek a Bizottság név nélküli bakkártyákat adott.
HIRDETÉSŐrizetbe vették, majd le is tartóztatták március 24-én Budapesten azt a szír állampolgárt, akit a magyar Terrorelhárítási Központ és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azzal gyanúsít, hogy 2016 óta az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagja.
Hollik István kormányszóvivő március 29-ei sajtótájékoztatóján Hasszán F. néven említette a letartóztatott férfit, és arról beszélt, hogy ügyvédje szerint a férfinak volt a menekültek számára kiutalt, név nélküli bankkártyája is. "A kormány választ vár az Európai Bizottságtól: tudott-e arról, hogy egy szír terroristavezér is kapott migránskártyát" - tette hozzá Hollik.
A Bizottság alig néhány óra múlva már válaszolt is
Sajtóközleményében az EB azt írta: "az egyenes válasz erre az, hogy a Bizottság nem tudta [hogy Hasszán F. kapott kártyát], mivel a bankkártyaprogramot nem az Európai Bizottság maga bonyolítja le, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR). Ebben a támogatási formában Görögország által nemzetközi védelemben részesített személyek részesülnek. Ennek megfelelően az UNHCR, valamint a görög hatóságok számára ismertek a kártyatulajdonosok. A kártyákat kizárólag Görögországban lehet használni – Európában való továbbutazás esetén tehát nem –, készpénzfelvételre pedig eleve nem alkalmasak" - olvasható a közleményben.
"A szóban forgó bankkártya letiltásra került, miután Hasszán F. nem jelent meg a havonta történő helyszíni ellenőrzésen. Miután elhagyta Görögországot, a belga és a magyar hatóságok közötti, az Eurojust által koordinált információcserének köszönhetően fény derült a vele szemben fennálló terrorizmusgyanúra, amely miatt végül letartóztatták Magyarországon" - folytatódik a levél.
A Görögországban működő bankkártyaprogram a jogszerűen ott tartózkodó menekültek ellátásának egyik formája - magyarázzák a közleményben - ami annak fényében, hogy az állam amúgy is köteles lenne gondoskodni az érintettek ellátásáról, a bankkártyák hatékony megoldást jelentenek, ráadásul a készpénzhasználathoz képest jobban ellenőrizhetők, bármikor letilthatók, és használatuk földrajzilag korlátozott.
A görög titkosszolgálat kiakadt
A letartóztatott férfi sajtóhírek szerint arról is beszélt, hogy a görög titkosszolgálat ügynöke volt - ezt a görög nemzeti titkosszolgálat, az EYP viszont határozottan cáfolta az ekathimerini nevű hírportálon.
A görögök azt írják, a gyanúsított 2016 februárjában lépett be országukba a görög Lérosz szigetén, ahol átvilágította a Frontex és Europol is, és nem találtak rá nézve terhelő információt. Hasszán 2017 októberében oltalmazotti státuszt kapott a európai menedékjogi alapelveknek megfelelően. 2018 júliusáig semmilyen titkosszolgálattól nem kaptak jelzést arra vonatkozóan, hogy a szír menekült terroristagyanús lenne, ekkor azonban a belga szolgálatok – egy meg nem erősített jelzés alapján – tájékoztatták görög kollégáikat arról, hogy egy, görög oltalmazotti státuszt élvező férfi az Iszlám Állam tagjaként vehetett részt terrorakciókban.
Az EYP a kapott információk alapján nyomozni kezdett, és egy hónap múlva F. Hasszánt azonosította be lehetséges elkövetőként. A görög szolgálat hozzátette, hogy azóta sem kaptak a férfi bűnösségét bizonyító információkat egyetlen hírszerző ügynökségtől sem.
A közleményből kiderül, hogy a belgáktól kapott fülestől függetlenül, a férfit az EYP alapvetően szervezett embercsempészésben való részvétellel gyanúsítja – az erről szóló információkat pedig már tavaly nyáron megosztották az összes európai társszervezettel, köztük a magyarokkal.
Vagyis teljesen alaptalan az a - görögök szerint a közvetlenül a magyar TEK-től a sajtóba kiszivárgott információ, miszerint Hasszán F. az ő ügynökük lenne. "Úgy tűnik, a TEK nem vette figyelembe, hogy a letartóztatottak sokszor vad mesékkel állnak elő, hogy jobb bánásmódban részesüljenek." A TEK egyébként a Népszavának korábban cáfolta, hogy tőlük szivárgott volna ki ilyen információ.
Az EYP végül a magyar hatóságokat is elítélte, mint írták: "visszatetszőnek találjuk, hogy terroristákat és a terrorizmus ügyét piti politikai érdekek miatt használnak fel. Ez a fajta taktika azzal fenyeget, hogy ellehetetleníti az együttműködést és munkát az európai titkosszolgálatok és biztonsági szolgálatok által közösen elfogadott módon, és az európai polgárok védelme érdekében folytatott, terrorizmus elleni harcot.