rendkívüli hír

rendkívüli hír

Szerkezeti reformokkal az egyenlőtlenségek ellen

Szerkezeti reformokkal az egyenlőtlenségek ellen
Betűméret Aa Aa

Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk, hogy szerkezeti reformok? Talán leggyakrabban pénzügyi és gazdasági válságokat követő intézkedések, éppen ezért a szerkezeti reformok megítélése ellentmondásos. De vajon tényleg csak egy válságra adott reakcióként alkalmazhatók?

Mégis mik azok a szerkezeti reformok?

A szerkezeti reformok olyan intézkedések, amelyek növelik egy gazdaság versenyképességét, növekedési lehetőségét és a beavatkozási területet. Annak érdekében, hogy egy gazdaság jobban alkalmazkodjon, és képes legyen kihasználni a növekedésben rejlő lehetőségeket, a szerkezeti reformok leggyakrabban az üzleti környezetre, a munkaerőpiacra és az adórendszerre összpontosítanak.

Az Európai Bizottság minden évben alaposan megvizsgálja a tagállamok költségvetési tervezését, a makrogazdasági és a szerkezeti reformokat. Ezután javaslatot tesz az uniós országok kormányainak a következő 12-18 hónapra. Emellett fenntartják a Szerkezeti Reformokat Támogató Programot (SRSP). Ez a program 2017 és 2020 között 223 millió euróból gazdálkodik. 2019-ben, amikor a várható növekedés 1,5 százalékos szintre csökken, a program 260 projektet finanszíroz a 26 tagállamban.

A lett példa

A szerkezeti reformok nem csak a gazdaság növekedését ösztönözhetik, segíthetnek abban is, hogy ez a növekedés minél több területet érintsen. Lettország az egyike azoknak az államoknak, ahol a gazdaság a leggyorsabban közelít az EU átlagához.

Az elmúlt öt év stabil növekedése ellenére, Lettország nagy kihívásokkal néz szembe. A társadalom öregszik, a kivándorlás elszívja a tehetségeket az országból, az egyenlőtlenség szintje pedig az egyik legmagasabb az EU-n belül, még az újraelosztás után is.

Hogy leküzdjék ezeket a kihívásokat, az országban széleskörű szerkezeti reformokat vezettek be, például az oktatási rendszerükben. A szakközépiskolákban például egyre több időt tölthetnek a tanulók szakmai gyakorlaton.

— Szerintem nagyszerű, hogy ilyen sok lehetőség van a másodfokú képzésben, és nagyszerű az is, hogy már azelőtt gyakorlatot szerezhetünk, mielőtt tényleg munkába állunk – mondta Laura, aki tervező szakra jár.

És ez később még jól jöhet Laurának. Aki már szerzett tapasztalatot egy munkahelyen, az iskola befejezése után könnyebben találhat állást, sőt jobb fizetést is kaphat. Janina Bluma sok időt tölt ebben a szakközépiskolában, alkalmazottjainak egyharmadát is az itt tanulók közül vette fel.

— Mi is részesei vagyunk ennek a rendszernek, nagyon szorosan együttműködünk az iskola vezetésével. Támogatjuk egymást, és ez mind része azoknak a szerkezeti reformoknak, amelyeket a nyomdászok egyesülete és az oktatási minisztérium is megtárgyalt – mondta Janina Bluma, a Livonia Print igazgatóhelyettese.

Az egyenlőtlenségek leküzdésére van még egy módszer, az adórendszer és az újraelosztás szabályozása. Lettországban egykulcsos volt az adórendszer: ez kedvezett a magasabb jövedelműeknek, de sújtotta a szegényebb rétegeket. Viszont ezen változtattak. Többkulcsos adórendszert vezettek be, hogy harcoljanak az egyenlőtlenségek ellen, és ezt további reformokkal is támogatták.

— Azért, hogy több pénz jusson az egészségügybe, a kormány úgy döntött, megemeli a társadalombiztosítási hozzájárulást. Mindezt az adóreform részeként. Voltak családok, akiknek emiatt egy kicsit nőtt az adója. És hát ez nem tett jót az adóreform megítélésének – mondta Mihalis Hazans, IZA Munkagazdasági Intézet kutatója.

Európa gazdasága hét éve töretlenül növekszik, de ez az ütem jelentősen lelassul idén az eurozónában. Az EU szerint 1,3 százalékra, az európai Központi Bank szerint 1,1 százalékra, az OECD szerint pedig 1 százalékra.

Hogyan javíthatják ezt a növekedést a szerkezeti reformok? És hogyan kell összehangolni, a lassulás megállítására? Ezekre a kérdésekre vártunk választ a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezető közgazdászától, Laurence Boone-tól.

Szása Vakulina: — Azt kértük, hogy hozzon magával egy tárgyat, amivel bemutathatja a szerkezeti reformok fontosságát. Mit hozott?

Laurence Boone: — A csodás mobiltelefonomat. Mert ez egy kiváló példa arra, milyen hatása van a szerkezeti reformoknak a mindennapi életünkre. Európában több mint száz szolgáltató van, az Egyesült Államokban mintegy hat. Az EU-ban sokkal alacsonyabbak a díjak, mint Amerikában.

— Az európai gazdaság növekedésének üteme lassul idén. Ilyenkor mennyire van fontos szerepe a szerkezeti reformoknak és a kormányzati intézkedéseknek?

— A szerkezeti reformok garantálhatják, hogy mindegy egyes tizedesjegynyi növekedés növelje a foglalkoztatottságot, a termelékenységet és növelje a befektetéseket. Például ha növelni akarjuk a foglalkoztatottságot, akkor csökkenteni a fizetéseket terhelő adókat, a cégek pedig így több embert alkalmaznak. A növekvő foglalkoztatottság pedig az is kell, hogy legyen a munkaerőpiaci elosztás, hogy az oktatásban is megjelenjenek a szerkezeti reformok, szakképzésben, az élethosszig tartó tanulásban, és nagyon sok országban ez még hiányzik.

— Hogy látja, hogyan változott a szerkezeti reformok bevezetésének üteme gazdasági válságot követő évek üteméhez képest?

— Laurence Boone: Úgy vélem, még tanuljuk, a szerkezeti reformok bevezetésének időzítését és sorrendjét is. Például Franciaország megpróbálta növelni a gázolaj adóját, ami az alacsonyabb jövedelmű, vidéken élő, tehát az autóját használni kénytelen embereknek hátrányos. Más országok viszont, amelyek sikerrel vezették be a tisztább energiát támogató, a gázolajat sújtó rendelkezést, a személyi jövedelemadóhoz is hozzányúltak, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára kiegyenlítsék a dráguló költségek hatását. Néhány szerkezeti reformot akkor érdemes bevezetni, amikor a gazdaság szárnyal, másokat pedig pont lassuló növekedés esetén. Szárnyalás esetén például lehet csökkenteni a munkanélküli segélyeket, és támogatni a hatékonyabb munkakeresést. De ezt nem vezetheted be rossz gazdasági helyzetben.