Puccini nevéről elsőre az opera jut eszünkbe. Ám első nagy munkája egyházi zene volt, a Messa di Gloria.
Puccini nevéről elsőre az opera jut eszünkbe. Ám első nagy munkája egyházi zene volt, a Messa di Gloria. A londoni szimfonikus zenekar és kórus a Barbican Centre-ben mutatta be ezt a művet Sir Antonio Pappano vezetésével.
Sir Antonio Pappano, karmester:
- A Messa di Gloria nem egy érett mű, de azt hiszem, pont ez adja meg a varázsát. Ez egy korai, nagyon korai erőfeszítése, de tagadhatatlanul Puccini. A zeneszerző felmenői között orgonisták és karmesterek voltak, de amikor elutazott, hogy megnézze Verdi Aida című operáját, megváltozott az élete. Az Aida valami egészen új volt, egy egzotikusabb zenei nyelvezet, ami elbűvölte Puccinit.
Ezután a tapasztalat után Puccini úgy döntött, Verdi nyomdokaiba lép, és innentől csak operákat fog komponálni. Ez az 1880-as mű maradt az egyetlen egyházi zene, amit egész életében komponált.
A káprázatos tenort, Benjamin Bernheimt különleges kapcsolat fűzi ehhez a fiatalkori műhöz:
- Nagyon vicces, mert ez az egyik első darab, amiben énekeltem. Még kezdő tenor voltam, és ez volt az első szóló tapasztalatom egy zenekarral, közönség előtt. Olyan, mintha visszatérnék a kezdetekhez. Érzem az énekesi különbséget a 15 évvel ezelőtti előadásomhoz képest. Olyan, mint egy másik világ.
A mise középpontjában a Gloria áll, amiben van egy gyönyörű tenor szóló.
- Azt mondanám, egészen operás hangzású. Bár nem igazán. Valahol a kettő között van ez a stílus - magyarázta a karmester. - Operás hangzású, de liturgikus próbál maradni, de természetesen a csontjaiban már színházi ember.
- Sok öröm van ebben a műben, és megpróbáljuk a lehető legnagyobb örömmel énekelni - mesélte a tenor. - Egyébként ez egy mise a dicsőségről és nem egy requiem. Ez tényleg egy megvilágosodott zene. Egyfajta mosollyal ér véget a zene. Arra számítunk, hogy valami történik, és itt a vége. Ez igazán varázslatos.
- Úgy tűnik, mintha ellebegne. Nagyon elbűvölőnek találom - értett egyet a karmester.