Az embereknek alig van munkája, pénze. A kórházakban nincs gyógyszer. Az ENSZ szerint humanitárius válság fenyeget Gázában.
HIRDETÉSTörékeny és látszólagos béke honol Gázában. Egy hónapja egy inkább katonai patthelyzetnek tűnő átmeneti fegyvernyugvás váltotta fel a Hamász és Izrael közötti 2014-es háború óta legsúlyosabb konfliktust.
Közben a Gázai övezet mintegy 2 millió lakosa úgy boldogul, ahogyan tud. Munka alig akad. Ali, akinek nem ez a valódi neve, a mindennapok küzdelmeiről mesél.
- Nagyon rossz itt a gazdasági helyzet - mondja. - Semmink sincs. A 29-30 éves fiataloktól, ha azt kérded, van-e egy sékelük, azt mondják: nincsen. Ez megmagyaráz minden tüntetést a kerítésnél. Ezért kezdődtek a tüntetések. Szabadságot akarnak, a blokád végét akarják, dolgozni akarnak, olyan életet, mint bárki másé, arab, vagy nem arab országokban.
Izrael a kilencvenes évek elején vezette be a blokádot, és tovább szigorított rajta azután, hogy a Hamász 2007-ben átvette az uralmat az övezetben. Emellett a Palesztin Hatóság is szankciókkal sújtja a rivális Hamászt.
Gáza legnagyobb kórházában, az Al Shifában az ortopédia gyógyszertárában jártunk. Azt mondták: a daganatos betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszerek alig harmada van csak készleten. Hiányoznak egyes antibiotikumok, a cukorbetegeknek sincsenek gyógyszerek. Az egészségügy romokban, az Izrael és Gáza határán rendezett tömegtüntetések számos sérültjének ellátása újabb komoly terhet jelent.
- Május 14-én rengetegen özönlöttek be - mondja Hábisz el-Vahídi, a sürgősségi osztály vezetője. - Az izraeliek a tömegbe lőttek, 250 vagy 300 sérültünk volt, ezen a részen még a földön is sérültek voltak.
A menekültek között 77 százalékra nőtt a szegénységben élők aránya. Több mint egymillióan vannak 8 táborban. A gázaiak 53 százalékának nincs munkája, a fiatalok körében 70 százalékos a munkanélküliség. Az ENSZ szerint humanitárius válság fenyeget.