Washington az olaj- és a bankszektort próbálja térdre kényszeríteni.
HIRDETÉSHétfőn hatályba léptek az Iránt érintő újabb amerikai szankciók, melyek még a negyed évvel ezelőttinél is súlyosabbak. Teherán azóta nem vásárolhat amerikai dollárt és nem bonyolíthatja ebben a valutában az ügyleteit. Augusztus 6. óta büntető intézkedés sújtja az iráni szuverén adósságot, az iráni arany-, és nemesfémkereskedelmet, az alumíniumtermékeket, sőt az acél-, és szénipart is.
Ezúttal az olaj- és bankszektor került a célkeresztbe. Az amerikai pénzügyi tárca által nyilvánosságra hozott lista alapján a büntető intézkedések több mint 50 iráni bankot és leányvállalatait, a hajózási és hajóépítési iparban több mint 200 személyt érintenek, továbbá célba veszik az Iran Air légitársaságot és több mint 65 gépét.
A legnagyobb vesztesek közt említhető a perzsa állam legfőbb tengeri teherszállító vállalata, az Irisl, melynek hajói a jövőben alig köthetnek ki valahol.
Az olajipar területén az állami Nico és Nioc, illetve svájci leányvállalata bukhat nagyot. Főként ha az Egyesült Államok nyomására Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea is beszünteti az olajimportot fél éven belül. Márpedig ez a legvalószínűbb forgatókönyv.
Az új szabályozás értelmében egyetlen külföldi pénzügyi intézmény sem hajthat végre tranzakciót iráni pénzintézettel, illetve a Központi Bankkal sem. Sőt a szankciók a biztosítókat is érintik.
Donald Trump május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a 2015-ös atomalkuból, azóta pedig szinte az összes Iránban tevékenykedő amerikai cégnek el kellett hagynia az országot.