NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Euroviews. Bulgária, ahol "meg sem kell ölni" az újságírókat

Bulgária, ahol "meg sem kell ölni" az újságírókat
Szerzői jogok Reuters
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikkben kifejtett, az Euronewson publikált vélemények semmilyen módon nem tükrözik a szerkesztőség véleményét.

A hatalommal öszevesző nagyvállalkozó, a média jelentős részét irányító szürke eminenciás - Bulgária Simicskája és Habonya is előkerül a média és a politika korrupt kapcsolatában, amit a Marinova-gyilkosság ügye hozott a felszínre.

HIRDETÉS

Dimitar Ganev írása.

Bulgáriát és egész Európát megrázta a hír, hogy a román határhoz közeli, Duna menti Rusze városában október 6-án kegyetlenül megerőszakolták és megölték Viktoria Marinovát. Egy rövid időre a nemzetközi sajtó is észrevette a szólásszabadság terén fennálló bolgár problémákat. De amint kiderült, hogy az újságírónő halála nem függ össze ezekkel, a figyelem lanyhult. A problémák viszont megmaradtak.

A gyilkosság közvetetten ugyan, de rávilágított Bulgária és a kelet-európai demokráciák számos fájó pontjára, kezdve az intézményrendszerbe vetett bizalom hiányától a politika és a média érdekházasságáig. Szemben a máltai Daphne Caruana Galizia autójának 2017. októberi felrobbantásával vagy a szlovákiai Ján Kuciak februári kivégzésével, Viktoria Marinova halála sokkal inkább hasonlít a 2017. augusztusában meghalt Kim Wall ügyéhez. A svéd riportert és a bolgár tévés személyiséget sem azért ölték meg, mert újságírói tevékenységük bizonyos hatalmak érdekeit sértette.

Viktoria Marinova a műsorában teret adott más újságíróknak, akik egy európai uniós támogatásokkal folytatott szervezett visszaélés ügyében nyomoztak. A Bivol.bg nevű portál egyik szerzője és romániai társa a Detektor magazin első és egyben utolsó adásában arról beszélt: a gyanús ügyletek középpontjában egy politikai kapcsolatokkal bíró vállalat áll.

Egy kézben az összes póráz

Bulgáriában és más balkáni országokban sajnos a legnagyobb újságírói leleplezéseknek sincsenek komoly következményei. Morbid egyszerűsítéssel: az újságírókat nem kell megölni, hiszen néhány hősies kivételtől eltekintve alig jelentenek fenyegetést. A médiatulajdonosok és a szerkesztők azok, akik bármilyen kényes leleplezést még a megjelenés előtt "ártalmatlaníthatnak", ezért ez az a szint, ahol a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás megjelenik. A hatalom és az igazság csatája az utóbbi megsemmisítő vereségével végződött a térségben.

A bolgár újságírás haláltusája a hóhér akasztásának tipikus esete. Senki sem kíván a krónikása lenni annak, ahogy a krónikás leteszi a tollat. Bulgária európai uniós csatlakozása óta az országban jelentősen romlott a sajtószabadság helyzete: a Riporterek Határok Nélkül listáján 2007-ben még az 51. helyen állt, azóta a 111. helyre csúszott vissza. A jelenség azonban csak részben magyarázható olyan globális problémákkal, mint a hagyományos média forrásainak elapadása és fenntartható üzleti modelljének hiánya.

Delian Peevszki. A 2014-ben európai parlamenti képviselővé választott politikus/médiamogul nem érti, miért övezte közfelháborodás titkosszolgálati vezetői kinevezését.

A cenzúra és az öncenzúra kommunista időkből eredő hagyománya is súlyosan nyomja a bolgár sajtót, a médiapiac torzulásában azonban a helyi politikai tényezők játszották a főszerepet. A sajtó jelentős részét egy 38 éves médiamogul és parlamenti képviselő, Delian Peevszki tartja rövid pórázon, emellett a háttérben meghúzódó szürke eminenciásként további számos sajtótermék szerkesztési elveire gyakorol befolyást. A különböző értesülések szerint hozzá köthető vállalatok a bolgár lapterjesztés túlnyomó többségét uralják. Peevszki azonban nem önálló játékos: a lépései mögött a két legnagyobb bolgár párt áll - a kormányzó jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) csakúgy, mint az ellenzéki Bolgár Szocalista Párt (BSP). Öt éve még a szocialisták kormánya nevezte ki titkosszolgálati vezetőnek (a tömegtüntetések miatt azonban egy nappal később lemondott tisztségéről), most viszont már a jobbközép kabinetet támogatja a médiabirodalma.

A Marinova-gyilkosság utáni nemzetközi figyelem által övezve Delian Peevszki bejelentette, hogy átalakítja tulajdonviszonyait a nyomtatott sajtóban, a kiadókat ezentúl egy alapítvány irányítja majd. Ez aligha változtatja meg a Peevszki-média jó viszonyát Bojko Boriszov minszterelnökkel, akinek a sajtóbirodalom védelmet nyújt, ha legitimációs bírálatok érik, és fegyvert, ha politikai ellenfeleket vagy gazdaságilag ellenérdekelt szereplőket kell támadni. Hogy állják a sarat, utóbbiak közül néhányan hasonló célzattal más kiadókba és "független" újságírókba fektették a pénzüket.

Oroszos leszámolás?

Cvetan Vassilev. Az egykori bankár saját honlapján és Twitter-oldalán bizonygatja igazát, a "bolgár maffia ellenségének" nevezve magát.

Sokat elmond a bolgár sajtó és média összefonódásairól Cvetan Vaszilev ügye. Az egykori bankár most egy 2 milliárd eurós banki sikkasztási ügy vádlottja. Azután került a hatóságok célkeresztjébe, hogy szembekerült korábbi barátjával és üzlettársával, Delian Peevszkivel. Előtte éveken át arról szóltak a pletykák, hogy ez a páros döntött arról, melyik média létezhet Bulgáriában, és melyik újságírókat kell felvenni, vagy tarthatják meg állásukat. Ironikus módon a Vaszilev által közvetlenül vagy - az azóta megszűnt bankja kölcsöneiből - közvetetten fenntartott sajtótermékek voltak az elsők, amelyek a Peevszkivel való szakítás után lejárató kampányt indítottak ellene.

Vaszilev elvesztette vagyona jelentős részét, amikor a birtokában lévő Corporate Commercial Bank (KTB) 2015-ben csődbe kényszerült, leánybankját pedig államosították. Történhetett volna másképp is: sokak szerint a betéteseknek és az állami büdzsének ez a művelet többe került, mintha megmentették volna a pénzintézetet. Ezért népszerű felvetés, hogy Vaszilevet felsőbb akarat alapján büntették így, a bolgár jegybank és az ügyészség hathatós közreműködésével - a politikai ellenfelek moszkvai stílusú megsemmisítése viszont súlyosan aggályos jelenségnek számítana egy európai uniós tagállamban.

Nyílt titkok

A média és a politika sötét kapcsolata nyílt titok Bulgáriában, és beleillik azokba a folyamatokba, amelyek a szabadságjogok csorbulását és az önkényuralmi jellegű rendszerek felé mozdulást eredményezik Kelet-Európában. Viktoria Marinova megölése volt az utolsó csepp a pohárban, a nagy nyomású gőz, amely levetette a fedőt a fazékról. A gyilkosság mintha megerősítette volna az összes közhelyet Bulgáriáról és a térségről, olyannyira, hogy a gyilkosság utáni néhány napban ezek átmenetileg félre is söpörték a Marinova munkájával és a halálával kapcsolatos tényeket. Még a hiteles orgánumok is azt sugallták, hogy politikai indíttatás lehet a történtek mögött.

Reuters
Bojko BoriszovReuters

Ez a helyzet lehetőséget adott Bojko Boriszov miniszterelnöknek, hogy élesen bírálja a bolgár újságírókat, amiért rossz fényt vetnek országukra - élt is ezzel azon a sajtótájékoztatón, amelyen közzétették a gyanúsított nevét és azokat a körülményeket, amelyek valószínűtlenné tették a politikai szál jelenlétét. Boriszov kormányfő szívesen szapulja nyilvánosan az újságírókat. Pontosan tudja, hogy a bolgár média póráza rövid, de a gyilkossági ügy zavaró tényezővé vált számára, miután hatáskörén túlra, a nemzetközi figyelem középpontjába helyezte a bolgár sajtó helyzetét.

Viktoria Marinova halála geopolitikai jelentőséggel is bír. A gyilkossági ügy megmutatta, hogy az intézmények iránti bizalom hiánya miként szül paranoiát és megosztottságot egy társadalomban akkor, amikor Moszkva hibrid háborút folytat Bulgáriában. Ahogy számos más kelet-európai és balkáni országban, több EU-ellenes és oroszbarát weboldal terjeszt álhíreket Bulgáriában is. Ezt most már a külföld sem hagyja figyelmen kívül: az Egyesült Államok által fenntartott Szabad Európa Rádió, amely 2004-ben beszüntette bolgár adását, ismét szolgáltatni készül az országban.

Politikai fásultság

Manapság a bolgároknak alig van erejük tiltakozni. Az emberek mélységesen csalódtak az országon 2013-ban és 2014-ben végigfutó tüntetéshullámok eredményében. Akkor a bolgárok az alacsony életszínvonal, a korrupt politikai rendszer és személyesen a szocialista kormány által titkosszolgálati vezetővé emelt Delian Peevszki ellen emelték fel a hangjukat. A demonstrációk előbb Bojko Boriszov jobboldali, majd egy évvel később Plamen Oresarszki baloldali kormányát is elsöpörték. Azóta ismét Bojko Boriszov vezeti a kabinetet, és a közvélemény által Peevszkihez kötött érdekeltségek továbbra is jelentős befolyással bírnak az ország sorsára.

A tények tükrében ma már elmondható, hogy Viktoria Marinova halála nem mutatott rá közvetlenül a világ színe előtt arra, hogyan zajlanak a dolgok Bulgáriában. A tragikus alkalomtól függetlenül azonban a világnak tudnia kell erről. Bulgária jelene számos részletében hasonlít más kelet- és közép-kelet-európai ország közállapotaira, és arra figyelmeztet, mennyire törékenyek az európai demokráciák.

Dimitar Ganev bolgár újságíró, elemző, a rádiós és televíziós műsorszolgáltatást szabályozó bolgár Elektronikusmédia-tanács nemzetközi koordinátora.

A cikkben kifejtett, az Euronews-on publikált vélemények semmilyen módon nem tükrözik a szerkesztőség véleményét.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

24 órás őrizet után 5000 eurós óvadék ellenében szabadult egy bolgár polgármester

Menesztette a bolgár főügyészt a köztársasági elnök

Élőlánccal tüntettek Pozsonyban a közmédia függetlenségéért