Az egykori orosz rock sztár volt az az utas, aki miatt a Transavia légitársaság kényszerleszállást hajtott végre májusban. Halálhírét felesége közölte.
Meghalt az utas, aki miatt múlt hónapban a Transavia egyik menetrendszerinti repülőjárata kényszerleszállást hajtott végre, mert utastársai nem bírták elviselni a szagát.
A gépen utazók közül akkor az Euronews-nak többen azt nyilatkozták, sokan hánytak, annyira elviselhetetlen volt az utas szaga, és az utasok kénytelenek voltak orrukat törülközővel eltakarni, de ez sem segített sokat. A büdös utas a gép végében ült, és olyan szaga volt, mint aki hetek óta nem fürdött. A légutas-kísérők először a vécére próbálták bezárni, de ez sem segített. A gépen ételt és italt sem tudtak felszolgálni.
A holland gép a Kanári-szigetekről, Gran Canariából indult május 30-án, és Amszterdam volt a célja, amit végül három órás késéssel ért el, miután a bűzölgő férfit leszállították róla a portugáliai Faro-ban.
A férfit később az orosz médiának sikerült beazonosítania: Andrej Szucsilin avantgárd rockzenész, egykori orosz rocksztárról volt szó.
Az 59 éves Szucsilin alapvetően zongorista volt, de később inkább a basszusgitár felé fordult az érdeklődése, zeenkara az avantgárd körökben legendás DO MAJOR volt, mely 1980-tól 1991-ig létezett.
Kórházba szállítása után kiderült, a férfi sejtnekrózisban szenvedett - ez a betegség okozta, hogy sejtjei lassan elhaltak az élő szöveten belül.
Hétfőn felesége, Lidia Tihonovics a facebookon arról értesítette férje követőit, hogy Szucsilin elhunyt. Mint elmondta, férje egészsége nagyon gyorsan romlott a kórházba szállítás után, és intenzív ellátásra szorult. Június 2-án kómába esett, de a nekrózis újabb és újabb területeken kezdett terjedni.
Az egykori zenész több mint egy hónapig amradt a kórházban, ezalatt több műtétet is végrehajtottak rajta.
A légitársaság az Euronews-nak adott nyilatkozatában korábban megerősítette a kényszerleszállás tényét, "egészségügyi okokra" hivatkozva, de azt nem ismerte el, hogy mindez a férfi szaga miatt lett volna. "Csak annyit mondhatunk, hogy személyzetünk az ebben a helyzetben lehetséges legoptimálisabb megoldást követte."
