Az ETA feloszlásával véget ér hatvan évnyi merényletsorozat az Ibériai-félszigeten. Sok baszk terrorista hamarosan szabadul. Visszautat kell találniuk a hétköznapokba.
HIRDETÉSTöbb mint fél évszázadnyi vérontás, rengeteg halott és sebesült egy olyan ügyért, amely először indokoltságát, majd támogatottságát is elveszítette - Spanyolország számára ez az ETA ( Euskadi ta Askatasuna) hatvan évének mérlege.
A baszk szeparatista szervezet a Franco-diktatúra idején, az ötvenes évek végén alakult azért, hogy kivívja Baszkföld függetlenségét a spanyol-francia határ mindkét oldalán.
A kormányfő, Luis Carrero Blanco admirális 1973 december 20-i meggyilkolását az ETA legjelentősebb akciói között tartja számon a történetírás mondván, hogy közvetlen köze volt Franco tábornok elnyomó rendszerének bukásához.
A következő évtizedben az ETA nőtt és erősödött. Története legvéresebb merényletét 1987-ben követte el Barcelonában. Egy bevásárlóközpontban robbant autóba rejtett pokolgép: 21 halott, köztük nők és gyerekek.
Ugyanabban az évben Zaragozában a csendőrség laktanyája előtt robbant fel egy kocsi - ott 11 ember halt meg, a sebesültek száma közel járt a százhoz.
Ez nemcsak a civileknek, a politikusoknak is sok volt. Sorra születtek a megállapodások Madridban és Baszkföldön is az ETA megállítására.
Az ETA életben maradt túszai közül Ortega Lara, a Logroño börtönőre az, akinek a neve máig él a köztudatban. A férfi 532 napig volt fogoly, miután a terroristák elhurcolták őt saját garázsából, Burgosból. Az emberrablás is az ügyet, illetve az ETA finanszírozását szolgálta. Összesen legalább 100 millió eurónyi váltságdíjat szedtek be.
Miguel Angel Blancót, a spanyol Néppárt helyi politikusát abban a reményben hurcolták el 1997-ben, hogy szabadságáért cserébe Madrid hajlandó lesz átvitetni Baszkföldre az ETA bebörtönzött embereit. A határidő lejárta után alig egy órával a terroristák főbe lőtték őt.
Százezreket vitt utcára az elkeseredett düh. Sem a politikusoknak, sem a terroristáknak nem maradt más választásuk, minthogy kiegyezzenek.
Az ETA utolsó áldozata egy francia rendőr volt, Jean-Serge Nérin, akit 2010 márciusában öltek meg.
Másfél évvel később, 2011 október 20-án a baszk terrorszervezet, az ETA letette a fegyvert, és 2017 áprilisában le is szerelt.
_Még mindig van legalább kétszáz felderítetlen terrorakció, miközben a több száz bebörtönzött baszk terrorista közül sokan hamarosan szabadulnak. Többségük hosszú éveket, akár tíznél is többet töltött rács mögött. Egyelőre kérdés, vezet-e út számukra vissza az átlagember mindennapjaiba, ahonnan ráadásul nem is akkor kerültek ki, amikor lecsukták őket, hanem akkor, amikor jelentkeztek az ETÁ-ba. _