Egy tanulmány szerint ezer francia dolgozóra 139 napnyi csoportos munkabeszüntetés jut minden esztendőben.
HIRDETÉSA franciák már megszokták, hogy náluk szinte minden hétre esik valamilyen munkabeszüntetés. És most már papírjuk is van róla, hogy ők a sztrájk bajnokai. A német Hans Böckler Alapítvány korábbi tanulmánya szerint ezer francia dolgozóra 139 napnyi csoportos munkabeszüntetés jut minden esztendőben. Tizennégy európai országot vizsgáltak egy tízéves periódus alatt, és ez alapján számították ki az éves átlagokat.
A dánok is szorosan ott vannak a franciák nyomában: ők 125 napon át nem veszik fel a munkát, szintén ezer dolgozóra számítva.
A legkevésbé a svájciak hajlamosak az érdekérvényesítésnek ehhez a formájához nyúlni: náluk ezer emberre csak egyetlen egy sztrájknap jut egy esztendőben. Az osztrákok, a lengyelek és a svédek is a sereghajtók közé tartoznak 2, illetve 5-5 nappal.
Az angolszász államokban is elég alacsony a sztrájkra való hajlandóság: Írországban 28, Nagy-Britanniában 23 napra teszik le a munkát évente. Európai összehasonlításban a magyar munkavállalók is viszonylag keveset sztrájkolnak.
A különbségek jelentős része a helyi szakszervezetek érdekérvényesítő erejéből és a társadalom hozzáállásából adódik.