Tudnak-e a robotok és a növények egymással kommunikálni, és úgynevezett növényi falakkal új építészeti tereket létrehozni? Biológusok, mérnökök, tudósok, komputeres szakemberek, kut
Képzeljék el, hogy egy olyan házban élnek, amely nem téglákból és betonból, hanem egy – szenzorok, LED-ek és komputerek segítségével – növények és robotok interakciójának eredményeként létrejött szerkezetből épült.
Biológusok, mérnökök, tudósok, komputeres szakemberek, kutatók azon dolgoznak, hogy megteremtsék ennek lehetőségét.
Egy európai kutató projekt, a Flora Robotica Project tudósai Lübeckben azt tanulmányozzák, hogyan tudnak együttműködni a növények és a robotok új építmények létrehozásában. Ennek a futurisztikus mechanizmusnak az alapjait most kezdik letenni.
“A növények növekedését kék fénnyel irányítják. Minden kis robotban hat LED van, ezek bocsátják ki a kék fényt, amely vonzza a növényeket, meghatározva így a növekedésük irányát. A robotok érzékelik, hogy a növények közelítenek hozzájuk, majd egymást közt kommunikálni kezdenek, így egy másik robot is megkezdi a kék fény kibocsátását, hogy másik irányba vonzza a növényeket” – mondja a lübecki egyetem komputeres kutatója, Mostafa Wahby.
“A robot adatokat is gyűjt a növényekről és tárolja azokat. Ezt vagy szenzorokkal teszi, vagy, ha egy növény kicsit idősebb, fás szerkezetű, gyakorlatilag ráül és így végez megfigyelést” – teszi hozzá a projekt koordinátora, Heiko Hamann.
A kutatók most a legoptimálisabb feltételeket keresik ahhoz, hogy a robotok és a növények önszervező módszerrel legyenek képesek az újfajta élettereket kialakítani. Meg kell tanítani a robotokat arra, hogy egymással együttműködve, önállóan váltsák ki a növények növekedését.
Szakemberek Koppenhágában is azon dolgoznak, hogy hibrid robot-növény technológia állítson elő élettereket.
Hogy hogyan?
“Fonódó szisztémával. Ez a rendszer önmagában hordozza a folyamatosságot. Az elemek könnyen kapcsolódnak egymáshoz. Így jutunk el oszlopsoroktól a tetőig” – magyarázza a Dán Információtechnológiai és Építészeti Centrum munkatársa, Phil Ayres.
A mérnökök ezt a technológiát alkalmasnak tartják tömeggyártásra is, ezért azt tanulmányozzák, hogyan formázhatók automatikusan különböző sablonok, különféle anyagokból.
“Van például az üvegszál, amely 32 rostból áll. A dinamikai tulajdonságairól csak annyit, hogy nagyon könnyen képes változtatni az alakját, ami sokféle felhasználásra alkalmassá teszi” – mondja a koppenhágai információtechnológiai egyetem mérnöke, Stig Anton Nielsen.
A tudósok úgy vélik, a hibrid növény-robot technológiára épülő építmények és városi terek víziója akár már 20-30 év múlva valóság lehet.