Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Műholdak az időjáráselőrejelzés szolgálatában

Műholdak az időjáráselőrejelzés szolgálatában
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A Space ezen a héten egy hegy teteji csillagvizsgálóból, Dél-Németországból jelentkezik. Az időjárásról lesz szó- és arról, a tudósok hogyan használják az új műholdakat és más technológiákat arra, hogy feltárják az éghajlatunk néhány legnagyobb misztériumát.

- Ahhoz, hogy jobban megértsük a légkörünket, adatokat kell gyűjtenünk. Ez a csapat pedig éppen ezt teszi, itt, a bajorországi Hohenpeißenberg időjárásállomáson – mondta Jeremy Wilks, az euronews műsorvezetője.- Az utóbbi 50 évben bocsátottak innen fel időjárási léggömböket, amelyekkel méréseket végeznek. Ezeket a műholdak adataival kombinálva ellenőrzik az időjárási és éghajlati modelleket.

- Megmérjük a hőmérsékleti, a nedvességi- a szél- és az ózonprofilt is- magyarázta Wolfgang Steinbrecht, az Ozon Group vezetője. – Ez érdekel minket, mert akarjuk látni, hogyan épül vissza az ózonréteg. A Föld körüli ózonréteget az ember okozta, üvegházhatású gázok kiváltotta környezetszennyezés károsította a 20. században. Ez a ballon pontos, helyi adatokkal fog szolgálni a Dél-Németország feletti ózonrétegről.

Először áthaladunk az első rétegeken, aztán elérjük a szabad légkört, amelyet nem szennyeznek be földhöz közeli dolgok. Egyre hidegebb és hidegebb lesz, amíg el nem érjük a sztratoszférát, ahol a legtöbb ózon található. Itt a hőmérséklet ismét elkezd melegedni.

Az Európai Űrügynökség október 13-án felbocsátott Sentinel-5P műholdja még több adatot fog szolgáltatni a szennyezésről és az ózonrétegről. A Sentinel-műhold része az Európai Bizottság Copernicus Earth megfigyelési programjának, és az ózonszintet, valamint a szennyeződést fogja mérni eddig nem tapasztalt részletességgel. Életbevágó információt szolgáltat arról, honnan származik a káros kibocsátás, és hová tart.

- A műholdon lévő műszer az egész bolygón mér- magyarázta
Pieternal Levelt, az R&D Satellite Observations vezetője. – Így össze lehet hasonlítani az európai szennyeződési szintet a kínaival vagy az amerikaival.

A Sentinel-5P műszerét, a Tropomit Hollandiában fejlesztették ki, és ő maga lehet “a műszer”, amely tisztázhatja a rejtélyt, hogy a Föld ózonrétege vajon az újjáépülés útján van-e, miután betiltották a káros CFC-gázokat 1989-ben.

- Jelenleg minden évben tapasztalunk ózonlyukat – mondta Pieternal Levelt. – A Déli-sarkvidék felett ott van minden szeptembertől októberig. Az 1960-as, 70-es évekhez hasonlítva még mindig csökken az ózon mennyisége. Arra számítunk, hogy az ózonréteg javulni fog, talán már idén is, talán jövőre, talán a Tropomi lesz “a műszer”, amely valóban bizonyítja, hogy az ózonréteg a gyógyulás útjára lépett.

Még így is nagyon sok a rejtély a Föld légkörével kapcsolatban. A közeljövőben új európai műholdak fogják a választ keresni arra, hogyan járul hozzá a légszennyezés a felhők kialakulásához, és hogy mi a metán szerepe a klímaváltozásban.

Az Európai Űrügynökség egy Aeolusnak nevezett műholdat is szolgálatba állít 2018-ban, amely elsőként a műholdak történetében a Föld szeleit az űrből fogja mérni.

- Jelenleg korlátozottak a lehetőségeink, mivel nincs túl sok szélmérő készülékünk – magyarázta Anne Grete Straume, az Aeolus-projekt kutatója. – Ez az egyik legnagyobb kihívás ma az időjáráselőrejelzésben, hogy a szélről megfelelő adatokat kapjunk. És itt jönnek be a műholdas mérések, és ez a küldetés, amely a szélről is fog méréseket szolgáltatni a földtől egészen az atmoszféra felső rétegeiig, az egész bolygón, hogy segítsen a modellezőknek.

Egy olyan eszköz kifejlesztése, amely képes a szelet az űrből mérni, hosszú és összetett folyamat. A németországi Oberpfaffenhofenben lévő
központ mérnökei tesztrepüléseket végeztek repülőgépükkel, hogy kalibrálják a Lidar műszert.

- A megfigyelési központ (DLR) kifejlesztette a műholdas műszer egy olyan prototípusát, amelyet ezen a légijárművön reptetünk. Ezzel teszteljük és hitelesítjük a műszert – magyarázta Oliver Reitbuch, a Lidar kutatója a Német Űrkutatási Központtól. – Ez egy nagyon izgalmas kutatás, mert még az indítás előtt olyan adatokat kapunk, mint amilyeneket a műhold küldene. Így tesztelhetjük az algoritmusainkat ezeken az adatokon, és gyakorlati tapasztalatot nyerünk, amely nagyon fontos.

Az Aeolus-műhold 10 és 30 ezer méteres magasságban fogja mérni a szelet, olyan zónákban, amelyekben jelenleg semmilyen mérés nincs.
Az adatokat pedig az előrejelzések javítására fogják használni.

- Az Aeolus-szal globálisan lehet mérni a szeleket. A trópusokon például, ahol egyetlen szélmegfigyelő állomás sincs. Vagy az óceánok felett. Itt sincs semmilyen mérőeszköz. Márpedig a Föld jelentős részét óceánok fedik le. Méréseket lehet majd végezni az Antarktisz felett, a sarkvidéken, ahol az egész klímaváltozás zajlik.

Az időjárási léggömb adatait rögzítik, itt, Hohenpeißenbergben.
Jelenleg sokkal több és jobb minőségű adatot gyűjtünk, mint valaha-
lényeges információkat, amelyek a Föld éghajlatának sok rejtélyét megoldhatják.

- Szóval tudjuk, hogy a klíma változik, amit nem tudunk, hogy mit jelent ez részletesen a különböző régióknak. Lesznek-e itt melegebb nyarak? Talán. Többet fog-e esni az eső? Még nem tudjuk. Miképp fognak változni a légkör különböző részei, és ennek milyen hatásai lesznek? Mi a szilárd adatokat szolgáltatjuk a műholdakkal, amelyek megmutatják nekünk, hogyan változik a légkör – mondta Wolfgang Steinbrecht, az Ozon Group kutatója.