Ferenc pápa, Merkel és egy szíriai civil szervezet is a favoritok között van.
HIRDETÉSPénteken hirdetik ki a Nobel-békedíj nyertesének nevét. A jelöltek nevét 50 évig titokban tartják, az oslói Békekutató Intézet azonban minden évben összeállítja a szerintük esélyesek listáját.
A díjra esélyesnek tartják mások mellett Ferenc pápát, aki rendszeresen kiáll a menekültek mellett és felszólal a társadalmi egyenlőtlenségek ellen.
A listán szerepel Angela Merkel német kancellár is, aki 2015-ben több mint egymillió menekült előtt nyitotta meg Németország határait.
Esélyes a Nobel-békedíjra a Cumhüriyet című török ellenzéki lap és annak főszerkesztője, a jelenleg Németországi önkéntes száműzetésben élő Can Dündar is. A lap több munkatársát vádolták meg a munkájukkal összefüggésben a terrorizmus támogatásával a török hatóságok.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már kétszer elnyerte a rangos elismerést, legutóbb 1981-ben. Most a szíriai polgárháború menekültjei, az európai menekültválság és az üldözött mianmari rohingja kisebbség segítéséért tartják őket esélyesnek.
Szakértők az esélyesek között emlegetik a Nyugat-afrikai Országok Gazdasági Közösségét is. Ez a regionális szervezet biztosította a békés hatalomváltást Gambiában az elnökválasztás után, amikor a 22 éve a poszton lévő Yahya Jammeh elnök nem akarta átadni a hatalmat az ország első dmeokratikusan megválasztott elnökének, Adama Barrow-nak.
A favoritok között van a Fehérsisakosoknak is nevezett szíriai önkéntes polgári védelmi szolgálat is, akik életüket kockáztatva végeznek humanitárius szolgálatot a polgárháború dúlta városokban.
Különösen aktív volt idén az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója, ők több pert is indítottak Donald Trump elnök intézkedései miatt, mint például az egyes muzulmán országok állampolgáraira vonatkozó beutazási tilalom.
Végül, de nem utolsó sorban az esélyesek között van az iráni nukleáris megállapodást tető alá hozó uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Federica Mogherini, és az iráni külügyminiszter, Mohammad Dzsavád Zaríf is. Az egyezmény olvadást hozott a hosszú ideje fagyos iráni-amerikai kapcsolatokban, de Donald Trump kétségbe vonta annak értelmét. Ha Mogherini és Zarif mellett dönt a bizottság, azzal a nukleáris leszerelés fontossága mellett állnának ki.