Főként a kisvárosok, és falvak polgármesterei támogatják a referendum kiírását, a jogi következmények ellenére.
A katalán polgármesterek többsége, 958-ból 654 a jogi következmények ellenére támogatja a katalán függetlenségről szóló népszavazás kiírását. Nem foglalt azonban állást a kérdésben a legtöbb nagyváros, például Barcelona polgármestere sem, mert nem akar szembemenni a törvényekkel. Ezek a városok pedig a katalóniai lakosság több mint egyharmadát képviselik.
A spanyol alkotmánybíróság figyelmeztette a régió polgármestereit, hogy a törvényellenes népszavazás támogatása rájuk nézve is súlyos jogi következményekkel járhat.
A testület ugyanis korábban alkotmányellenesnek nyilvánított minden, a függetlenségi népszavazást kezdeményező lépést. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök erre hivatkozva kérte az alkotmánybíróságot, hogy érvénytelenítse a referendumról szóló törvényeket. A testület felfüggesztette a vizsgált törvényeket, hogy öt hónapon belül döntést hozzon róluk. A spanyol főügyész pedig eljárást indított a katalán elnök és kormányának tagjai ellen engedetlenség és hivatali visszaélés miatt.
A katalán elnök és kormánya október elsejére írta ki a függetlenségi népszavazást, miután az autonóm régió parlamentjének kormánypárti többsége elfogadta az ehhez szükséges jogszabályokat. Az ellenzék a szavazáson kivonult a katalán parlamentből.