Exkluzív interjút készített az Euronews Ahmedinedzsád volt iráni elnökkel, aki az ajatollah intelmei ellenére ismét jelölteti magát.
Május tizenkilencedikén elnököt választanak Iránban. A volt elnök, Mahmud Ahmadinedzsád is indul, akinek a 2009-es, vitatott választási győzelme az Iszlám Forradalom óta nem látott mértetű tiltakozási hullámot váltott ki.
Indulása most is óriási hullámokat keltett az iráni közéletben. Az Euronews-nak adott exkluzív interjúban arról is kérdeztük, hogy mi a véleménye a nukleáris megállapodásról:
- Én úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben nem tájékoztatták megfelelően a nemzetet. Láttuk, hogy amit mondtak, az nem vált valóra. Továbbra is vannak érvényben szankciók, sőt új szankciókat vezettek be, másokat meghosszabbítottak. A megállapodásban a további jogi lépések sem lettek meghatározva – mondta Ahmedinedzsád.
Az Euronews a szíriai konfliktusról is kérdezte Mahmud Ahmedinedzsádot. A magát újra elnökké jelöltető iráni politikustól azt kérdeztük, hogy szerinte merre tartanak az események Szíriában az amerikaiak közvetlen beavatkozása után.
- Azt gondolom, hogy Trump úr annak ellenére lépett a háború útjára, hogy a népének egészen mást ígért. Már mondtam és újra el fogom mondani: ez a háború véget fog vetni az egyesült Államok globális egyeduralmának. Ezt sok mindennel alá tudom támasztani, de az okok kifejtésére itt nincs idő. Iránnak, az Egyesült Államoknak Szaúd-Arábiának, Törökországnak, mindannyiunknak össze kell fognunk, azért, hogy Szíriában béke, biztonság és valódi párbeszéd legyen. Kötelességünk segíteni a szíriai népet a szuverenitás gyakorlásában. Tiszteletben kell tartani az ország szuverenitását, hagyni a szír népet eldönteni, merre halad tovább, és ezt a döntést tiszteletben kell tartani. Ebben a tekintetben senki nem állhat a szíriai nép fölött – mondta a magát újra jelöltető korábbi elnök.
Mahmud Ahmedinedzsád indulása azért érdekes, mert Hamenei ajatollah azt tanácsolta neki, hogy ne induljon a választáson, de ő mégis elnökjelöltnek regisztrált.
Az ország alkotmánya lehetővé teszi, hogy bárki regisztrálhasson jelöltként az elnökválasztásra a regisztrációs bizottságnál, így érthető, hogy 1300-nál is többen jelentkeztek. Közülük bizonyára tíznél kevesebb személyt érvényesítenek valódi jelöltként.