Korai kormányalakításra nem lehet számítani, várhatóan elhúzódó koalíciós tárgyalások jönnek majd a választások után.
HIRDETÉSKevesebb mint egy hét van hátra a hollandiai parlamenti választásokig. Geert Wilders EU-, bevándorlás- és iszlámellenes Holland Szabadságpártja akár a legnagyobb frakciója is lehet a következő törvényhozásnak, bár valószínűsíthetően ellenzékben maradnak, hiszen kormányra kerülésük esélye már jóval kisebb.
A Brexit után elszabadult wilders-i populista szólamok “i-jére” Donald Trump hivatalba lépése tette fel a pontot.
- Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban az olyan mozgalmak mint az enyém, az elmúlt években erősödtek meg, még jóval azelőtt, hogy Donald Trump amerikai elnök lett volna – mondta Wilders.
Hollandiában egyfordulós a választás, a 150 mandátumért 28 párt indít jelölteket. A szociáldemokrata Munkáspártnak jelenleg 35, a jobbközép/liberális Szabadság és Demokrácia Néppártnak 40, míg Wilderséknek 12 mandátumuk van a törvényhozásban.
Az előrejelzések hét pártot is 10 százalék fölötti eredményre mérnek, és akár 14 tömörülés is bejuthat a parlamentbe. Korai kormányalakításra nem lehet számítani, várhatóan elhúzódó koalíciós tárgyalások jönnek majd a választások után. Azt azonban a legtöbb nagy párt már előre jelezte, hogy a Szabadságpárttal nem lesznek hajlandóak szóba állni.
- Hollandiában meglehetősen bonyolult időszak következik a választások után, egész biztosan időbe telik majd, de fel fog állni az új parlament – mondta Mark Rutte kormányfő.
A holland pártrendszer annyira széttöredezett, hogy lehetetlen előre megmondani, ki kivel léphet koalícióra, hiszen iszonyú nehéz lesz olyan pártszövetséget létrehozni, ami meg is szerzi a szükséges támogatottságot