Lehetetlenné teszi a kétállamos megoldást az izraeli-palesztin békefolyamatban, hogy foltokra szakadt a palesztinok lakta terület.
Nehezíti az izraeli-palesztin békefolyamatot, hogy az évtizedek óta tartó tárgyalásokkal egy időben annyira megnőtt a megszállt területeken elszórva épített zsidó telepek száma, ami lehetetlenné teszi homogén területek kijelölését.
- Elképzelhetőnek tartom a kétállamos és az egyállamos megoldást is, de leginkább azt, amelyik mindkét félnek tetszik. Én bármelyik megoldással együtt tudok élni. Ha Izrael és a palesztinok is boldogok, én is örülök annak a megoldásnak – mondta csütörtökön az amerikai elnök, Donald Trump.
Trump elődje, Obama idején az amerikai külügy a kétállamos megoldásban látta a tartós rendezés lehetőségét.
Az államalapításért küzdő palesztin nép nevében Jasszer Arafat 1988-ban jelentette ki a palesztin állam létezését, sürgetve a kétállamos megoldást, és a palesztin állam Izrael által történő elismerését is.
Öt évvel később és az oslói kemény tárgyalások után az izraeli és a palesztin fél Washingtonban találkozott, Bill Clinton meghívására. Jasszer Arafat és Jichak Rabin a béke mellett és a két állam békés egymás mellett élése érdekében kötelezték el magukat. Ez lett az ENSZ, az USA, az izraeli és a palesztin politikai alap hivatalosan, és ez az egység foszlott semmivé mára.
A palesztin vezető tárgyaló, Saeb Erekat mérgesen kommentálta a fejleményeket:
- Amit az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu vázol fel, az egy államban két rendszer, az a palesztinok számára az apartheidet jelenti. Ez nem megvalósítható a XXI. században – mondta a palesztin vezető tárgyaló, Saeb Erekat.
A palesztin nép helyzete sokat változott 1967 óta. A zár alatt tartott Gázai övezet teljes mértékben palesztinok által lakott, Ciszjordánia viszont az elmúlt évtizedek alatt egyre heterogénabbá vált a zsidó telepek folyamatos építésével.
Az A-zónaként emlegetett terület, ahol a palesztin lakosság 50 százaléka él, és ahol a palesztin hatóság gyakorol ellenőrzést, Ciszjordánia ötödévé zsugorodott napjainkra.
A B-zónában, ami ugyancsak Ciszjordánia ötöde, a palesztinok 40 százaléka él. Polgári hatóságként a palesztin vezetés érvényesül, de katonai téren Izrael megosztott felelősségre tett szert.
A C-zóna Ciszjordánia 60 százaléka, de a palesztinok 6 százaléka él az Izrael által teljes irányítás alatt tartott területen.
A zsidó telepek szisztematikus és elszórt építése miatt a palesztin nép számára már nem lehet etnikailag homogén területet kijelölni saját állam céljára. Az A-zóna területei is foltokként darabolódtak fel a térképen, így csak a palesztin lakosság és a zsidó telepesek közötti területcserékkel lehetne ismét homogén régiót kijelölni, de a lakott területek cseréje annyira érzékeny kérdés, hogy szinte lehetetlennek mondják elemzők.