Huszonöt év telt el a mai Európai Uniót megalapozó Maastrichti Szerződés aláírása óta.
HIRDETÉS
Huszonöt év telt el a mai Európai Uniót megalapozó Maastrichti Szerződés aláírása óta. Az évforduló jó alkalom arra, hogy a fejlődés válságos szakaszába érkezett blokk számot vessen az 1992 óta eltelt időszakkal.
Bár a megállapodás csak 1993-ban lépett életbe, az aláírás időpontját tekintettük alapnak.
A Maastrichti Szerződés fektette le a közös valuta, az euró alapjait. Az országok szigorú feltételrendszert kaptak, hogy megfelelő formába hozzák a gazdaságukat a gazdasági és monetáris unióhoz. Az egyik ilyen feltétel a GDP 60%-ánál alacsonyabb államadósság volt. Az első táblázatunkból kiderül, hogy nagyon kevés tagállam teljesítette ezt a feltételt az elmúlt negyedszázad során.
Az egy főre eső GDP az egyik legfontosabb mutatója egy ország gazdasági helyzetének, ez az érték megbízhatóan növekedett 1992 óta, bár a folyamat a válság során megbicsaklott. A visszaesés Görgországot és Írországot érintette a legsúlyosabban.
A népesség alakulása egy másik fontos mutató. Az erősebb gazdasággal rendelkező országokban jellemzően nőtt a népesség, Franciaországban például majdnem tízmillió fővel. Eközben a szegényebb országokban csökkent a népesség. Ebben az éllovas Románia volt, ahonnan több mint hárommillió fő tűnt el egy negyedszázad alatt – elsősorban a kivándorlás miatt – de Magyarországon is lassan, de biztosan fogy a népesség.
A születéskor várható élettartam folyamatosan nőtt az EU tagállamokban. A táblázatban Magyarország nem szerepel, de nagyságrendileg Romániával, Bulgáriával, Litvániával a sor végén kullogunk, messze lemaradva a visegrádi országoktól, még messzebb az uniós átlagtól.
A Maastrichti Szerződés egyik célja a foglalkoztatottság növelése volt. Görögország, Spanyolország és Portugália ehhez képest rekordmagas, még 1992-höz képest is.