A kétszeres Kossuth-díjas író hosszan tartó súlyos betegség után, életének 87. évében, vasárnap éjszaka hunyt el.
HIRDETÉSA kétszeres Kossuth-díjas író hosszan tartó súlyos betegség után, életének 87. évében, vasárnap éjszaka hunyt el.
Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult. Az 1956-os események előtt az Irodalmi Újságnál és az Új Hangnál dolgozott. A forradalom után sokáig nem talált munkát, később a Budapesti Műszaki Egyetem lapjának lett szerkesztője. 1958-tól szabadfoglalkozású íróként dolgozott, 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.
Első versei 1953-ban jelentek meg. Első kötete az 1954-es Felröppen a madár volt. Később gyermekverseket (Lekvárcirkusz bohócai, Ördögfióka, Moziba megy a Hold) és kisregényt (Iszapeső) is írt.
1990-ben Kossuth-díjat kapott, majd 2012-ben a magyar irodalom megújításához való tevőleges hozzájárulásáért, a költészet hagyományainak megőrzéséért és továbbviteléért, sokoldalú irodalmi tevékenységéért és a magyarság összetartozás-tudatának ápolásáért Kossuth-nagydíjjal ismerték el munkásságát.
1954-ben és 1970-ben József Attila-díjat, 1981-ben Herder-díjat, 1984-ben Bibó István-díjat, 2003-ban Arany János-díjat kapott. Munkásságát 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal ismerték el. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagydíját kapta, egy évvel később, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták, és ebben az évben lett Budapest díszpolgára is.
Csoóri Sándor a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja volt. 1992-ben a Magyarok Világszövetségének elnökeként ő kezdeményezte a Duna Televízió magalapítását.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében a rendszerváltás meghatározó egyéniségének nevezte a vasárnap elhunyt költőt, akit a magyar kormány saját halottjának tekinti.