Mennyire fontos a játék a kisgyermekkori nevelésben? És milyen hatással lehet a későbbi tanulási képességre? Van-e értelme Shakespeare-t vagy sakkot tanítani egy 4 évesnek?
A játék szerves része a gyermekkornak. A kutatók úgy vélik, hogy az első életévekben a játék a kognitív képességeket is fejleszti, ezáltal az egész életre erős alapokat ad a tanuláshoz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kína: játszani is engedd!
Kínát sokáig a hagyományos tanítási módszerek és a magolás jellemezte. Anji megye 130 óvodájában azonban a játékot állították a kora gyermekkori oktatás középpontjába. A kicsik az egész délelőttöt a szabadban töltik. Építenek, játszanak, festenek és közben megtanulnak együttműködni és helyzeteket megoldani. Játék közben a pedagógusok filmre veszik a gyerekeket, később pedig kikérdezik őket, elmondatják velük, hogy mit csináltak – ezzel a beszédkészségük is fejlődik. Az óvoda az önállóságra helyezi a hangsúlyt, az ebédnél éppúgy, mint a csendes pihenőnél.
A módszert 15 éve kifejlesztő pedagógus, Csön Süecsin azt vallja: amelyik gyereket engedik játszani, az boldog, és amelyik gyerek boldog, az könnyebben tud a feladatára összpontosítani. Ez a képesség a későbbi tanulmányaiknál nagyon fontos lesz.
USA: óvodából egyetemre
New Yorkban az idő annyira felgyorsult, hogy néhány szülő úgy döntött, óvodás korú gyermeke oktatását is ehhez igazítja. A Goddard School azt ígéri, hogy az összes kicsi, aki odajár, felvételt nyer majd a legmenőbb amerikai egyetemekre. A gyerekek már 3-4 évesen Shakespeare-rel ismerkednek – igaz, egyelőre játékos formában. Sakkozni is megtanulnak, ezáltal matematikai és logikai képességeik fejlődnek, ráadásul az emlékezőképességük is sokkal jobb lesz.
A módszernek persze ára van. Nem is kevés. Az előkészítő iskoláért évi 20 ezer dollárt kell fizetni, a kétszeresét a megszokottnak. A szülőknek gyermekük jövője minden pénzt megér, de ezt a befektetést igazán csak az elit engedheti meg magának.