Egyre dermesztőbb a munkaerőhiány Magyarországon.
HIRDETÉSEgyre dermesztőbb a munkaerőhiány Magyarországon. Budapest vonzáskörzetében több mint 18 ezer embert tudnának azonnal foglalkoztatni. A KSH szerint a közép-magyarországi régióban keresik a legtöbb embert, de a közép-Dunántúlon is fel tudna szívni 5 ezer embert a munkaerőpiac.
A kelet-magyarországi képet egy kicsit torzítja a közmunkában foglalkoztatottak magas aránya, de itt is találni betöltetlen munkahelyeket.
Lakatos Péter a Videoton vezérigazgatója azt mondja, hogy ma már az ország sok részén nemcsak a speciális szakképesítésű – például hegesztő vagy CNC-szakmunkás, esetleg szakács vagy pincér – hiányzik, hanem a betanított munkások, akik a soron dolgoznak.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége felvetette, hogy szükség lenne külföldről hozni munkaerőt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ez nem ördögtől való ötlet, és bizonyos szakmákban ez szerinte lehetséges.
Közben elindult az októberi kvótaellenes népszavazás szóló kampány, ami 1200 menekült befogadásáról szól. A külföldről importált munkaerőről szóló ötlet kormányzati fogadtatása pedig akár még alakíthat is a népszavazás körüli politikai vitán.
Hárs Ágnes a Kopint-Tárki kutatója szerint ez egy komplex problémának egy részéről van szó, de úgy fogalmazott, hogy, ha ez egyetlenegy dolgot elér, az az, hogy a menekültellenes, nagyon masszív politikát egy kicsit lazítja, már akkor is sikere volt, majd hozzátette, hogy nem hiszi, hogy azt a célt éri el, amire megfogalmazták.
Az MGYOSZ akár 250 ezer vendégmunkást is el tud képzelni. Szerintük Lengyelországban ugyanilyen alapon dolgozik évente 1 millió ukrán munkás. Arányaiban így Magyarország is fel tudna szívni ekkora munkaerőt.
Ugyanakkor ha hívnának is vendégmunkásokat külföldről Magyarországra, a szakemberek szerint kérdés, hogy egyáltalán hányan jönnének dolgozni az alacsony bérek és a kormány bevándorlás ellenes politikája miatt.