Kína csökkenti acélgyártását, de még így is a globális termelés felét adja.
HIRDETÉSKína acélgyártása visszafogását ígérte, ugyanakkor felháborítja, hogy rá mutogatnak a globális túlkínálat miatt.
Hétfőn belgiumi találkozójukon a 30 legnagyobb acélgyártó ország és az OECD nem tudtak megállapodni a válság kezeléséről. Az Egyesült Államok a kínai túltermelést tartja a probléma forrásának.
A kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője úgy reagált, hogy az acélgyártás az ország belső igényeinek kielégítését szolgálja, semmilyen támogatást nem adnak az export fellendítésére, viszont néhány acélipari termék exportadóját emelték. A szóvivő még hozzátette, hogy az acél az ipar tápláléka, a gazdasági fejlődés tápláléka. A jelen helyzetben inkább az a baj, hogy a legtöbb országnak túl kicsi az étvágya, miközben sok az étel.
Kína 90 millió tonnával csökkentette a termelését és további 100-150 tonnával tervezi még csökkenteni.
2014-ben az ország 822 millió tonna acélt állított elő, ezzel szemben az Európai Unió összesen 169 millió tonnát.
Kína acélexportja 30 százalékkal nőtt márciusban éves összevetésben annak ellenére, hogy egyre több ország vezet be dömpingáru-ellenes szabályokat.
Washington arra figyelmeztette Pekinget, hogy ha továbbra is olcsó acéllal árasztja el a világot, készüljön fel egyre több kereskedelmi szankcióra. Peking szerint ez protekcionizmus.
Az EU kereskedelmi biztosa azt szorgalmazta, hogy a kormányok ne támogassák az életképtelen üzemeket, az állami vállalatokat pedig ugyan olyan szabályozás alá vonja, mint a magáncégeket.
Az OECD felmérése szerint tavaly 2,37 milliárd tonna volt a globális acélgyártási kapacitás, ennek 67,5 százalékát használták ki, vagyis 3 százalékkal esett vissza a termelés 2014 óta.
Nagy-Britanniában 15 ezer acélipari dolgozó munkahelye került veszélybe az acélválság miatt. Németországban a múlt héten több mint 40 ezer munkás tüntetett a kínai árudömping ellen.