A német diplomácia egykori vezetője, a vasfüggöny egyik lebontója 89 éves korában hunyt el, szív- és keringési elégtelenségben. Halálhírét bonni
HIRDETÉSA német diplomácia egykori vezetője, a vasfüggöny egyik lebontója 89 éves korában hunyt el, szív- és keringési elégtelenségben. Halálhírét bonni irodája közölte.
Hans-Dietrich Genscher 1974 és 1992 között állt a német külügyminisztérium élén. A német Szabad Demokrata Párt (FDP) tiszteletbeli elnöke az aktív politizálástól visszavonult ugyan, de életének utolsó éveiben is rendszeresen publikált.
Genscher politikájának kulcsszerepe volt a két német állam közeledésében, így a német újraegyesülésben is.
A mai napig figyeltek rá Németországban
1927-ben született a később Kelet-Németországhoz került Halléban. Belépett a Wehrmachtba, hogy ne sorozzák be az SS-be. A háború után jogot és közgazdaságtant tanult. 1952-ben átszökött Nyugatra, és belépett a szabaddemokrata pártba.
1969-ben belügyminiszter lett Willy Brandt szocialista kormányában.
A müncheni olimpiai túszválság során visszautasította az izraeli különleges erők segítségét. A sikertelen mentőakcióban tizenegy túsz és egy rendőr is meghalt.
1974-ben Helmut Schmidt külügyminisztere lett. A nyugatnémet Ostpolitik ekkor már a párbeszédet szorgalmazta a Szovjetunióval. Genscher kiindulópontja az volt, hogy az NSZK NATO-tagként hidat képezhet Kelet és Nyugat között – ez többször kiváltotta az Egyesült Államok neheztelését.
Külügyminiszterként az európai integrációt tartotta a német újraegyesítés kulcsának. Támogatta a politikai reformokat Lengyelországban és Magyarországon. Feltevése helyesnek bizonyult: a keleti blokk összeomlott, Németország újra egyesült.
1989. szeptember 30-án a prágai német nagykövetség erkélyén tartott beszéde a folyamat fontos mérföldköve volt. Itt közölte a követség udvarán összegyűlt keletnémet menekültekkel, hogy megegyezett a csehszlovák kormánnyal, és szabadon távozhatnak Nyugat-Németország felé.
Az NSZK részéről ő tárgyalt az újraegyesítésről keletnémet kollégájával, Marcus Meckellel.
Kulcsszerepe volt abban, hogy Németország elismerte a Jugoszláviából kiszakadt Horvátországot és Szlovéniát.
1992-ben visszavonult a politikától. Angela Merkel kérésére 2013-ban többször tárgyalt Vlagiyimir Putyinnal, és kulcsszerepe volt Mihail Hodorkovszkij szabadon bocsátásában.